2017. nov 03.

Mithrász majdnem lenyomta Jézust. Bizonyítási eljárás az osztrák határon.

írta: hegyIVÁNdorló
Mithrász majdnem lenyomta Jézust. Bizonyítási eljárás az osztrák határon.

Fertő-tavi biciklitúra / 5. nap

A Mithrász-kultusz nem maradhat homályos folt a Fertő-tó környékét járó kultúrszomjas kerékpárosok számára. Ez egy kurrens, divatos téma a Critical Mass szabadságszerető és fogékony népe körében, és sajátos báját egy fel-felröppenő feltevés adja, miszerint hajszálon múlott, hogy nem ez vált a Római Birodalom, és ezáltal a középkori Európa egyetlen hivatalos vallásává a kereszténység helyett.

Nos, szerintem ez - noha regényesen hangzik - valójában nem történhetett volna meg. Konstantin császár tényleg ingadozott a kettő között, de a mithraizmusnak nem volt össztársadalmi, osztályokon átívelő mozgatóereje, és a nőket például alapból kizárta a buliból. Konstantinnak úgy látszik volt annyi esze, hogy tudta, egy szektás beütésű klub monopolizálva sem lehet hosszú életű. 

n_071_1280x960_1.jpg

Mi viszont azt gondoltuk, hogy egy valódi Mithrász-szentély felkeresésével tehetnénk végre pontot az évek óta gyötrő kételyeinkre, eltekertünk tehát Mörbischből a magyar határra. Az objektum - amely 2001 óta a Világörökség része - kábé húsz méterre van a határtól a hazai oldalon. Nem csoda, hogy csak 1989 óta látogatható.

A szentély picinyke, de magával ragadó. A szakvezető néninek a kultuszról és a hely történetéről szóló csodálatos előadása felülmúlta minden várakozásunkat és megvilágosította elménket. Többet ért ezernyi internetes cikknél, és nagyobb élmény volt, mint egy Dan Brown-regény.

mithras-szentely.jpg

relief.jpg

De mielőtt odáig utaznál, olvasd el az alábbi önismereti gondolatébresztőt, hátha nem is neked való az egész.

  • Te vajon megelégszel a keresztény liturgia által felmutatott kanonizált tanok unalmas robosztusságával, biztonságot és támaszt lelve általuk az atomkor felfoghatatlan zűrzavarában?
  • Vagy inkább hajlamos vagy saját káoszkát teremteni, domesztikálva ezzel a megérthetetlen és vad univerzumot, mintegy háztáji farmot alapítva a hatalmas merítésből az általad díjazott baromságoknak?
  • Avagy csupán a hagyományos hiedelmek tágításával reagálsz arra, hogy a világ már nem olyan mint dédanyáink korában, hiszen a középkori babonák kiveszése után most ismét van igény némi modern miszticizmusra? (Apokrif evangéliumok avagy a Hittani Kongregáció titkai? A Rózsakeresztesek nyúlták le a Templomosok kincsét vagy fordítva? Vagy ezek ugyanazok?)
  • Tudós-e vagy, full-e ateista?
  • Egyéb?

Nos, a Jézus születése előtti és utáni pár évszázadban jó sok, amolyan furcsán kíváncsi ember élhetett, mert ők éltették a Mithrász-kultuszt (és az összes többit, a judaizmussal egyetemben). Ehhez képest a kereszténység egy puritán, racionális eszmerendszer volt, és jóval nagyobb vonzerővel bírt a tevékeny és fejlődni akaró emberek számára. (Lásd még a protestantizmus 500 évvel ezelőtti kirobbanását, amelyet részben a katolicizmus túlmisztifikálása és elbárgyúsítása hívott életre).

Kitérő a mélyen érdeklődőknek:

Az indiai eredetű és Perzsiában tisztelt Mithrász Kis-Ázsiában futott be igazán a Krisztus születése előtti századokban, ahol a pontusi uralkodók védőisteneként tisztelték. Miután Róma meghódította a területet, pár hipszternek annyira megtetszett ez a sapkás figura, hogy kitaláltak köré egy misztériumvallást.

A mithraizmus volt a kereszténység legkomolyabb, s egyúttal legvonzóbb riválisa, amivel valaha találkozott. A mithraizmus a Krisztus előtti évszázad első felében érkezett Rómába és a Krisztus utáni harmadik században élte virágkorát. Mint vallás széltében-hosszában elterjedt az egész Birodalomban, ahol különösen az időközben földbirtokossá lett egykori légionáriusok váltak híveivé. A mithraizmus összhangban állt harcias, férfiúi szellemükkel, aminek köszönhetően például Hadrianus, Commodus és Aurelianus császár is a kultusz beavatottjává lett.

A Krisztus utáni második század végére a mithraizmus a Birodalom hivatalos vallásává lett, magát Mithrászt pedig a Birodalom védőszentjeként és élharcosaként ünnepelték. A Mithrász-kultusz a Napisten, Heliosz kultuszával is egybeolvadt, akit mint legfőbb, legyőzhetetlen isteni hatalmat tiszteltek. Az egyik legnagyobb mithraista ünnep december 25-e volt, a téli napforduló, a Nap újjászületésének napja (dies natalis Solis invicti Mithra). Mellesleg ez volt Szaturnusz ünnepe is a rómaiknál, nahát, micsoda egybeesés. Bomlasztó működésükben a keresztények átvették ezt az ünnepet, karácsonnyá változtatva.

Eredetileg szinte minden ókeresztény templom helyén mithraeum volt.

fertorakos_01_e7y.jpg
n_073_1280x960.jpg

img_5355_copy_mmdw-2bc6-1435223378.jpg

Ez viszont a fertőrákosi kőfejtő, ahová kötelező tovább-biciklizni, ha már nekivágtunk. Annyira megnyugtatóan szabályos alakzatokat vágtak a könnyen faragható (10 millió éves) Lajta-mészkőbe eleink, hogy mindez műalkotásként is felfogható. Nagy kérdés, hogy ennek az alapvetően külszíni bányának miért maradt teteje?

n_074_1280x960.jpg

Íme a magyarázat: Az építkezésre leginkább alkalmas kőzet egy 10 méter vastag réteget alkot errefelé. Az ezt fedő, 6-8 méternyi sapit viszont más fából faragták. Illetve nem faragták, mert sokkal keményebb a jó rétegnél, de legalább lényegesen törékenyebb. Mármint faragáskor. Nem ott törik, ahol a mester szeretné.

A rómaiak idején még fejtették a felső réteget is, akkor úgy látszik nem számított, hogy Scarbantia összes kőfaragója síkideg, és hogy hegyekben áll a selejt. Ennek a léha hozzáállásnak köszönhető a mostani nyílt bányaudvar.

Később viszont a helyi szakszervezetis odaállt a korabeli Orbán Győző elé, és mondotta: Inkább kiharapjuk a pókot a sarokból, de hagyjuk már a francba a meddő meddőtermelést, támadjunk oldalról. Nahát, milyen találó a hasonlat, pont ezt kell majd csinálnotok, húzódott széles mosolyra az oligarcha szája - hajrá fiúk, termeljetek vízszintesen, oldalról befelé. A jelek szerint megoldották.

n_075_1280x960.jpg

Fertőrákos sok szép látnivalóval büszkélkedhet még; úgy mint pellengér, vízimalom, püspöki kastély, várfalmaradvány - de minket már csak a tópart vonzott, miután letekintettünk a bánya tetejéről. 

kozseghaza-pellenger.jpg

Hosszú, nyílegyenes töltés vezet le a nádason át a tóhoz, ahol a vízi üdülőtelep a legnagyobb szám.

Az első itteni turisztikai próbálkozás a hazai vizek megszállott szerelmeséhez, Széchenyi Istvánhoz kötődik, aki fürdőt hozott létre Fertőbozon. Jó, hogy nem feccölt bele túl sokat, mert 1866-ban az egész Fertő-tó teljesen kiszáradt. Ez olyan rossz ómen lehetett a bimbózó vendéglátóiparnak, hogy sem a monarchia idejében, sem a Horthy-érában nem kezdtek nagyszabású fejlesztésbe. Nem úgy a bátor kommunisták!

Ők bizony felhúzták ide a keleti blokk legburzsujabb thaiföldi cölöpvárosát, Sopron legszociálisabb szocialista nagyvállalatainak élmunkásai számára. És titokban a Visztulát is ideterelhették, mert nekik nem száradt ki a tó, de nem ám!

Íme a kezdetek, még a háború előtt (akkor csak vízen lehetett ide jutni):

tortenet1.jpg

És egy nemzetközi vitorlásverseny díjátadója a '80-as években, talán szimbiózisban a Vörös Nádas Termelőszövetkezet zárszámadási lerészegedésével. (Vajon kikhez beszél ez a jóember? )

nemzetkozi.jpg

Manapság ilyen:

maxresdefault_2.jpg

img_3520_1280x853.jpg

img_3526_1280x853.jpg

Illetve, túránk óta sajnos a fele leégett, így ezzel a szomorú képpel búcsúzom:

71n8wnpvdaislwc9s.jpeg

Itt jártunk:

kepkivagas_4.JPG

Linkek:

Mithrasz sztori szórakoztatóan

Fertőrákos látnivalói

A Fertő-tavi vitorlázás viszontagságos története

Szólj hozzá

kilátó Fertő-tó Fertőzug Bicikliút Kerékpárút Fertőrákos Mörbisch kirándulás gyerekekkel Mithras Mithrász-szentély Mithrász-kultusz Ausztria2