2017. jún 02.

Hegy királynő csodabirodalmában

írta: hegyIVÁNdorló
Hegy királynő csodabirodalmában

Dachstein különjárat

A fennkölt cím a barlangászok himnuszának egyik sora. Ez a bejegyzés ugyanis kizárólag a barlangokról fog szólni.

A Dachstein masszív tömbje a karsztosodásra kiválóan alkalmas triász mészkőből épül fel. A világ ismert barlangjainak 99 százaléka az itteniekhez hasonló módon keletkezett az elmúlt pár millió év során. Kezdetben a víz alatti kőzetrepedések tágulnak oldódással, azután, ahogy a vízszint lejjebb száll (és/vagy a hegy emelkedik), a szárazra kerülő járatokat az odabent patakként avagy vízesésként leszáguldó csapadék oldja, és immár koptatja is tovább.

Laikusként az olyan barlangot a legkönnyebb elképzelni, ahol a felszíni folyó elér egy mészkőhegyet, belebújik, és a sziklaalagútban való némi kanyargás után a felszínre bukkan a hegy túloldalán. Ilyen a szlovéniai Skocjan.

Ha ez így pofonegyszerű, akkor viszont az alpesi barlangok szövevényes járathálózata egy komplett ökölvívó világkupa-sorozat. Ezeknek a folyosóknak rengeteg szintje van. A nagyjából vízszintes járatokat időnként (több)száz méter mély aknák kötik össze, de miért pont ott? Van ahol mindig folyik a víz, van ahol csak esőzéskor, és van ahol soha. Egyszer csak kétségbeejtően szűk lesz az, ami addig rémisztően tágas volt, de azután ismét szörnyen bőséges lesz. Elágaznak a dolgok, hogy később ismét találkozzanak. Vagy nem.

Az elszánt barlangkutatóknak sírig tartó elmélkedési lehetőséget adnak a fenti anomáliák. Ám ezeknek köszönhető a barlangok rendkívüli változatossága, és a tekintélyes hossza, illetve mélysége is.

A leghíresebb helyi látogatható barlang a Mammuthöhle. Nem, nincs benne mamut, nem is volt, hanem a méretei miatt kapta a nevét.

k-18_eissee.jpg

k-21_dom_der_vereinigung.jpg

11_palaeotraun.jpg

A barlang összhossza 67 km, közel 1200 méter a szintkülönbséggel a legmélyebb és a legmagasabb pontja között. A látogatóknak ebből majdnem 1 km-t mutatnak meg.

Szintén híres az Eishöhle, azaz jégbarlang. Öltözzünk fel alaposan!

eis.jpg

eis2.jpg

A környék legnagyobbjának, a több mint 100 km hosszú és 1073 m mély Hirlatzhöhlének nincs az idegenforgalom számára kiépített szakasza, de kalandtúrákat szerveznek oda is.

Ez itt egy függőleges akna, éppen kötélen ereszkednek benne a kalandorok, jó nem?

hir.jpg

Ezek pedig föld alatti táborhelyek:

hirlatz-02-2015_001.jpg

hirlatzhoehle-10-16-02-2013-5-5-4.jpg

Így fest a járatok alaprajza, csupán vonalakkal ábrázolva. Ez itt összesen 100 km:

hir2.JPG

És valahogy így bújik meg a hegyben:

websitepicture-bild-30.jpg

Ha még nem unod a virtuális barlangászást, akkor fogadd szeretettel az alábbi "kisokost", három téma köré csoportosítva.

Melyik a világ legnagyobb barlangja?

Ilyen kategória nincsen, bármit is ír néha a címlapján az Index. 

A leghosszabb a Mammoth Cave Kentucky-ban több mint 650 km-es! (gyapjasagyarasok különös karrierje a barlangnévadók körében) Van ám a szomszédságában egy 200 km-es is, egyszer talán összekötik őket, hiszen 400 méternyire megközelítik egymást. (alagutat ásni közöttük nem ér, lásd lejjebb). Senki ne gondolja azt, hogy létezik olyan ember, aki egy 100 km feletti barlang valamennyi járatát egymaga bejárta. Rengeteg olyan szakasza van ezeknek, ahol mindösszesen egy alkalommal küzdötte végig magát egy térképészcsapat, és azóta sem járt arra senki.

A legmélyebb a Krubera-Voronja a Kaukázusban, Grúziában 2200  méterrel, és ehhez neki 16 km hosszúság is elég. Bejárásához négy föld alatti tábor használata, 10 év kitartó gyakorlás, és legalább egy hét szükséges odalent. Bár biztosan itt is van kiépített pályán elért magányos sebességi rekord, mint a Csomolungmán.

A legnagyobb terem a Sarawak Chamber Borneón, legalábbis alapterületre. Az Országház kilencszer férne el benne, 3x3-as alakzatba rendezve. De térfogatát tekintve, a nagyobb belmagassága miatt a kínai Miaos Room nyerne. Ebben csak hat darab férne el, de egymásra is lehet pakolni az Országházakat.

A legmélyebb akna jelenleg 600 méteres, Szlovéniában. Két Eiffel-torony egymáson, oké?

Hogyan tárják fel a barlangokat?

A bejáratot minden esetben a helyi legrészegebb pásztor mutatja meg az idegenből érkezett tudósoknak, mert a józan jószágfelügyelőnek nincsen közölhetnékje. A hősidőkben legalábbis így volt. Azóta van már olyan, hogy célzott terepbejárás. A víznyelők például mindig potenciális támadási pontok.

Ezután jó esetben már csak menni kell. Mászni a köveken, átbújni a szűkebb részeken, kötelet kötni a szakadékokba. Elpakolni a köveket, ha amiatt nem jutunk tovább. Örökké követni a legevidensebb irányt, de ennek egyszer csak vége lesz.

És ekkor eljő a szemfülesek ideje, mert az első lendületben (amely évekig is eltarthat), mindenki figyelmen kívül hagyta a főjárat számtalan kézenfekvő, avagy rejtőzködő elágazását. Amikor viszont ezek is elfogytak, akkor következik a magasba vezető kürtők és falak kimászása, olykor bátran a zuhanást kockáztatva, olykor szabadon mászva, de az alpinistáktól elsajátított kötélbiztosítással, olykor pedig csavarokat fúrva a függőleges "betonfalba" méterről méterre felfelé.

Sokszor viszont a barlangkutatókat annyira fűti az ambíció, hogy bontásra adják a fejüket. Sőt, van aki eleve ezzel kezdi az előbbi megoldások helyett. Lehet bontani követ, agyagot, beszorult mormotát, sok mindent. A lényeg az, hogy a természetes módon kialakult járatot tisztítsák meg az utólagos omladéktól, üledéktől. Legalább annyira, hogy átférjenek. 

Milyen a terep a barlangban (ha nincsen betonjárda)?

Nos, a következőkre lehet számítani:

  • Slattyogás egy kavicsmederben. Áldott állapot, lehet nézelődni, de ez ritka és rövid.
  • Kőtömbökön, és omladékokon mászás. Tán még ez hasonlít a legjobban a klasszikus hegymászáshoz, mármint ha nem a kiépített úton mész a Tátrában, hanem toronyiránt.
  • Bujkálás a kőtömbök között. Ez amolyan játékos torna-móka. Guminők előnyben!
  • Mászás két amorf fal között, ahol jobban vagy kevésbé, de átér a testünk két szabadon választott pontja. Ez a hétköznapi túrázás mozgáskultúrájából semmihez sem hasonlítható. Egyes nindzsafilmeken látni ilyesfélét, de az csak amatőr utánzat.
  • Patakmederben, köveken ugrálva, vagy belegázolva, bokáig, térdig. Ez olyan, mintha Királyrétről nem a kisvasúttal jönnél le, hanem a Morgó-patak völgyében.
  • Kanyonban a vízben, térdig, mellig, úszva. Ez pont olyan, mint a canyoning, csak nem süt be a nap.
  • Kötélen ereszkedve és mászva az aknákban. Ez leginkább a gyárkémények alpinista módszerrel végzett állapotvizsgálatára hasonlít. A barlangászteljesítmény ebben az esetben leginkább a kötelek szakszerű beépítésében nyilvánul meg. A haladáshoz már csak erő kell és türelem.
  • És a végére a feketeleves. A nyomulás a szűk folyosókban, lapítókban, kuszodákban. Ez nézetem szerint a születés élményéhez hasonlít. A megcélzott eredményhez sajnos sokszor elkerülhetetlen, roppant kimerítő, és remélem hogy nem csak nekem fáj, hanem az anyatermészetnek is.

Mára ennyit. Aki ellenállhatatlan kényszert érez a sötétség világának behatóbb megismeréséhez, az jelentkezhet a számos hazai barlangászcsoport egyikénél, és nem fog csalódni. Azt kapja, amit az ilyen különös ember megérdemel. Ritka élményeket.

Tény, hogy a Föld máig felfedezetlen részének a nagyja a mélyben található. Nekem volt szerencsém több ízben először bejutni ember által addig soha nem látott szakaszokba, és az bizony nem rossz trip, azt mondhatom.

Linkek:

Mammuthöhle

 

Szólj hozzá

barlang mammoth Dachstein mammuthöhle eishöhle Hirlatzhöhle