2018. júl 01.

Állatkert a hegytetőn

írta: hegyIVÁNdorló
Állatkert a hegytetőn

Dél- és Kelet-Karintia (Karawanken/Saualpe) - 5. nap

Az előző naphoz hasonlóan ma sem autóztunk egyórányinál messzebb Klagenfurttól, csak ezúttal nyugati irányba, a Wörthi-tó déli fertályán.

l0.jpg

Az alábbi terveket szőttük a magunk boldogítására:

  • Pyramidenkogel kilátó (Aussichtsturm am Pyramidenkogel)
  • A Rosegg-kastély sövénylabirintussal és kapitális szélhámossal
  • Állatkert a hegytetőn
  • Kelta falu (Keltenwelt)

Ebből az utóbbi három egy csomóban van, az olasz Dolomitokból hazánk felé csorgó Dráva szigetén.

A lenti képen talán nem ez a legfeltűnőbb, de a Pyramidenkogel csúcsán állt régebben minden idők legrútabb kilátója. A futurisztikusnak szánt betonszörnyeteget 1968-ban adták át. (Szerintem a lecsukott diáklázadók hagyatékaként lefoglalt összes drog a joviális tervezők véráramában köthetett ki)

alter-pyramidenkogel-bei-k_rnten-in-osterreich.jpg

Szegényke így végezte. Itt látszik mennyire csúf. És egy videó a ledöntéséről.

maxresdefault_3.jpg

A karintiai kormányzat 2008-ban szavazta meg a 10 millió eurót az új toronyra amely 2013-ra készült el. Nemcsak álomszép lett, de 100 méteres magasságával a világ legnagyobb fából épült tornya is. 

img_7810_853x1280_1.jpgDe vajon miért nem uniós pénzből építették, mint a 40 centis kilátót Bodrogkeresztúron?

Ide kívánkozik az Európai Parlament folyosóin kerengő vicc:

A spanyol miniszter vendégül látja villájában a görög minisztert, aki a következő kérdést teszi fel:

"Zeuszra, te miből építetted ezt a gyönyörű villát? "

"Látod azt a négysávos függőhidat a folyó felett? Na abból."

A következő évben, a vizit viszonzásakor, a tanulékony görög egy kastélyban fogadja kollégáját.

"Atyaúristen, te miből építetted ezt a kastélyt?"

"Látod azt a hatsávos hidat az öböl felett?"

"Nem!"

"Nnna..."

A belépés a Karintia-kártyánkkal ingyenes, de Európa legmagasabb csúszdájáért azért fizetni kell gyerekenként négy eurót. A fiúk frenetikus újjászületésként jellemezték a gyilkos alápörgést, ami tényleg szép elismerés olyasvalakiktől, akik eleve csak 8-10 éve születtek. Azt hiszem, hogy jellemtelen módon itt is alulléptük a házirendben deklarált korhatárt. De hát olyan engedékenyek a csőőrző, nyárimunkás, osztrák rasztatinédzserek!
img_7812_1280x853.jpg

Egy csomó jó videó van amúgy erről a neten. Azokat nézegesd, ha otthon szeretnél a lavórba hányni inkább, és nem négy euróért a hasadra a csúszda közepén. 

A zipline lesiklásért kért 15 euró sem rémesen sok, rágták is a fülünket a gyerekek miatta. Hiába...

Mit is mondhatnék a kilátásról? Talán csak annyit, hogy az itt élő emberek ezt unják, és Marokkóba utaznak mást látni.

img_8296_1280x853.jpg

img_8297_1280x853.jpg

Innen félóra laza autókázás a Roseggi kastély (Schloss Rosegg), amely egy igazi elhasznált darab, de legalább nem múzeumban érezzük magunkat, hanem a (kissé lecsúszott) főúri mindennapokban. Ezt a bennfentes érzést lovagolja meg a birtok kalandos történetét és kalandor lakóit bemutató viaszfigura-tárlat. És az egyik Liechtenstein herceg most is itt lakik az emeleten.

A kastélyt Orsini-Rosenberg herceg építtette 1772-ben. A mostani bútorzat számottevő része is ekkor készült!

img_7825_1280x687.jpg

img_7823_1280x853.jpgAz épület a Rosenbergek csődje révén azután a császár pénzügyi tanácsadójának, Peter Ritter von Bohr-nak a kezére került, aki sokoldalú tehetségként a képzőművészet és a technika területén is korabeli celebnek számított.  

Társalapítója volt a Duna Vízturbinás Társaságnak és a Bécsi Műszaki Intézetnek. Tervezett egy Guilloche gépet, amely azokat a hihetetlenül vékony vonalú mintákat gravírozza a bankjegyek fém nyomólemezére. Egyike volt az Erste Bankot megalapító 53 befektetőnek.

Abban az időben a császári titkosrendőrség hónapokon át keresett egy vérprofi pénzhamisítót. Nyilván igénybe vették Bohr technológiai szakértelmét is, aki így nagy erőkkel kereste - saját magát! (Innen lophatták a Breaking Bad sorozat alapötletét) Végül is, mi a közös halmaza a bankár, a grafikus, a mérnök és a nyomdász szaktudásának? A pénzhamisítás!

Ő egyszemélyes szindikátusként működtette az ipart, itt a kastélyban, és így szinte leleplezhetetlen volt; végül a felesége buktatta le egy meggondolatlan pénzváltással. 1846-ban mindkettőjüket halálra ítélték, de I. Ferdinánd ezt életfogytiglanra változtatta.

Na, és ki hallott már az Önkéntes Művészgyalogságról? Ez a Francia Forradalom leghülyébb nevű katonai alakulata volt, olyan kiváló tagokkal, mint a 16 éves festőnövendék, Bohr. Ehhez képest megdöbbentő, hogy hősünk később Metternich bizalmasává vált.

A lenti képen maga a mester csodálja a művét: 

rosegg_schloss_peter_ritter_von_bohr_01062008_03.jpg
f_lschung_einer_banknote_zu_500_gulden_hergestellt_von_peter_ritter_von_bohr.jpg

A kastélytól az állatkert felé sétálva útba esik a Sövénylabirintus, amely nem tartozik a Karintia-kártya ingyenes égisze alá, de érdemes külön befizetni. 3000 tő gyertyánból képezték ki 2400 négyzetméteren. Egy kilométer hosszan lehet bolyongani, de a középső megfigyelő- és útbaigazító toronyból már menekülőhídon át távozhatunk. A labirintus mellett valami gabonába van belenyírva egy hatalmas szarvasábra, flórasikátorokkal körítve. 

schloss-tierpark-rosegg-24797.jpg

2232.jpg

Baktatunk tovább egy szép hegy felé, amelyről azt gondoljuk, hogy a lábánál lesz az állatkert. Majdnem igazunk lett, mert a síkvidéki része, a szarvascsordák birodalma valóban ott van. Ámulatunkra azonban kiderült, hogy a zoo a teljes hegyet tartalmazza.

img_7835_1280x599.jpg

img_7833_1280x1229.jpg
img_7837_1280x853.jpg

img_7843_1280x599.jpg

img_7826_1280x853.jpg

Némi szamársimogatás mindig jótékony endorfinokat szabadít fel. Ha esténkét lenne szamár a kempingben, akkor én sem a sörhöz nyúlkálnék. Az csak pótszer.

Az egész hegyvidék egyetlen összefüggő terület, tetején a még Bohr által épített váracska romjával. A kőszáli kecskék és a zergék teljesen szabadon kószálnak körülöttünk.

img_7849_1280x853.jpg

img_7851_1280x985.jpg

img_7853_1280x688.jpg

img_7854_1280x853.jpg

Élénken vizionáltam, ahogy ez itt hasbaszúrja a fiamat. Egyszerre kettőt...

img_7858_1280x1081.jpg

img_7859_1280x1218.jpg

img_7866_1246x1280.jpg

Fentről tekintve olyan hibátlan a lenti táj, hogy a nyugdíjasklub szezonális terepasztal-versenye győztes munkájának nézné az ember.

img_7860_1280x853.jpg

Innen Frög-be, a Kelta faluba (Keltenwelt) vettük az irányt. De hogyan is volt ezekkel a keltákkal a 3000 évvel ezelőtti Európában? Hiszen akkor még nem volt Római Birodalom! Ó, de hát akkor mi volt? Talán ősemberek kergették az őspockot az őserdőben? (És persze ősközösségben, hiszen sehol egy pazar város, se Karnak, se valami babilonféleség)

Nos, korántsem, bár a közvélekedés a korai ókort valóban csak a keleti birodalmakkal azonosítja (akkád, sumér, egyiptomi, krétai, mükénei).

Bizony-bizony, az itteni Hallstatti kultúra is az ókor egyik nagy társadalomalkotó népcsoportja volt. Az igaz, hogy ők nem építettek kővárosokat, és nem birodalomként működtették a közigazgatásukat, de ők is mezőgazdálkodtak, és terjedelmes föld- és favárakat emeltek. A bronzeszközeiket leváltották vaseszközökre, és élénken kereskedtek a nagy birodalmakkal. Ők voltak az első kelták, akik azután sűrűn benépesítették egész Európát.

Az iskolában tanultak alapján mi nagy csodálattal tekintünk az ősi egyiptomi csillagászatra, de ha úgy vesszük, a kelták, a mai tudomány mércéjével mérve, többet tudtak a világ valódi természetéről. Az egyiptomiak folyóit olyan távoli - általuk nem ismert - esők árasztották meg, hogy a jelenséget csakis az isteneknek tulajdoníthatták, akik az égitestek változó helyzetében manifesztálódtak számukra - évszakról évszakra. Ám a kelták tudták, hogy a folyók az esőtől áradnak meg, és a lombok a hidegtől hullanak le. Micsoda modern gondolkodás!

A korai ókor megértéséhez azt hiszem jobban járunk, ha a politikai/vallási megközelítés helyett a technológia korszakait használjuk sorvezetőnek. A rézkor, a bronzkor és a vaskor ugyanis nagyjából egybeesett a központosított hatalmú és a törzsekben élő társadalmak esetében egyaránt.

Az itteni települést sokan tekintik Karintia első fővárosának. Az egykori nyüzsgő életre paradox módon a hatszáz óriási halomsír utal, amelyekből az elsőt 1882-ben, egy privát ásatáson lelték meg.

A kiépített látványsírba kukucskálva kiderül, hogy a 10 méter átmérőjű domb mélyén egy vastag gerendákkal fedett sírkamra rejti a tetemet, az ékszereket és a fegyvereket. Némelyikük egy komplett halottas kocsit, ólomból. És akad, ahol 3000 év alatt sem omlott be a gerendafödém.

oes2005-froeg-keltenwelt-600x401_1.jpg
De el kell mondanom, hogy mindent összevetve a Keltenwelt inkább alkalmas egy gyerekcsoport nyári kulturális táboroztatására, mint dögös turistalátványosságnak.

at-keltenwelt-frog_560x275.jpg

Az erdős buckavidéken való kóborlás jobban hasonlít egy andalító temetői sétára, mint egy múzeumlátogatásra. Noha néha felbukkan valami vallási szentély a Gyűrűk Urából, de ez akkor is csak egy bő félórás misztikus program.

img_7820_1280x853.jpg

 

Itt jártunk:

kepkivagas_15.JPG

Linkek:

Pyramidenkogel

Rosegg-kastély

Sövénylabirintus

Állatkert

Keltenwelt

Szólj hozzá

kilátó kemping Ausztria Klagenfurt kirándulás gyerekekkel Karintia-Karawanken/Saualpe Karntencard Karawanken-Saualpe Camping Reichmann Pyramidenkogel Rosegg Keltenwelt