2018. dec 23.

Sivá Brada szent forrása a cipszerek földjén

írta: hegyIVÁNdorló
Sivá Brada szent forrása a cipszerek földjén

Szepesség és Magas-Tátra (4. nap)

Akkor ez most hol is van pontosan? Ja, hogy Szlovákiában? Na nee...

img_0149.jpg

Pedig bizony ám! És a bejegyzés végén majd beavatást nyertek a roppantul hindu hangzású szent hely titkaiba is, de előtte még járjátok velünk végig, bemelegítésképpen:

  • Szepeshely 800 éves katedrálisát, és a Kárpát-medence egyetlen egyházi városát
  • Szepesvár hatalmas erődítményét
  • Zsigra ősi templomát
  • Szepesolaszit, az itáliai várépítő mesterek lakhelyét

Mindez a cipszerek földjén található, akik még II. Géza idején, az 1100-as évek közepén települtek ide szászföldről.

A németen alapuló nyelvük jól meg van tömve szláv és magyar jövevényszavakkal. Hogy mást ne mondjak, a saját nemzeti elnevezésük például a magyar szepes szóból jött, ami szép vidéket jelent. (Szépes - Szepes magyarul, abból Zëps - zëpser szászul, amit a hivatalos német nyelv Zipsternek mond, és a magyarok cipszernek kanyarították vissza).

Érdekes egyébként, hogy a Szepesség városai 360 éven kereszül Lengyelországhoz tartoztak, miután Luxemburgi Zsigmond 1412-ben elzálogosította azokat.

Az előző napi tátrai hegyitúra után pihenőnapot szerveztünk a gyerekeknek, de már délelőtt elkezdett nekik derengeni, hogy mi nem az ő fogalmaik szerinti henyélést értjük ez alatt. Haha! Éljen a felnőttdiktatúra (egyszer egy évben...), irány az élményvadászat!

Szepeshely (Spišská Kapitula) egy 11. századi bencés kolostorból kiindulva vált az ország egyetlen egyházi városává. A székesegyháza 1232-től épült, tehát döbbenetesen régi, és olyan belső kincsei vannak, mint például a Károly Róbert megkoronázását bemutató freskó, amely 1317-ben készült, szóval egészen naprakész infó volt a maga idejében, amolyan "sajtófotó".

spi_ska_kapitula_0100695_1280x1020.jpg

Itt temették el Mekcsey Istvánt, aki Dobó István másodkapitánya volt az Egri vár híres, 1552. évi ostroma alatt. A következő év márciusában indult haza a feleségéhez Ungvárra, de a sajóvárkonyi fogadóban sajnos végzetesen túllőtt a hatáskörén.  Úgy gondolta, hogy büntetlenül elorozhatja egy másik turistacsapat szénáját, de az egyik utazó erre simán Mekcsey homloka közepébe csapta a fejszéjét. Bizarr sztori, hogy a megannyi törököt legyőző kiváló harcost egy szénaviszály okán vágták agyon. Kár hogy ez kimaradt az Egri Csillagok utóhangjából, mert tanulságos volna néhány mai hebrencs olvasónak.

A püspöki palota 1281-ben épült, szóval az sem egy mai gyerek. A híres kanonoksor pedig egy jelentősebb város utcaképét mutatja, holott itt ez az egyetlen utca, és körben csak a jól ápolt legelők vannak.

szepeshely001.JPG

A kanonok a püspöki székhelyek és a bazilikák olyan papja, aki szerzetesi életmódot (azaz latinul "vita canonica"-t) él. A kanonokok a káptalannak (capitulum) nevezett szervezeti egységbe tömörülve élnek, amely csapatnak - a korai szerzetesrendektől eltérően -  nem tiltott a vagyonosodás.

Az anyagi gyarapodás útjára lépett káptalanok tagjainak már a 700-as években kezdett terhére lenni a szocialista életforma és a közös hálóterem, így I. Jámbor Lajos frank császár 816-ban enyhített az együttélés reguláján. A káptalanok felosztották a közös birtokot és vagyont a tagok között, akik megkezdték a saját ingatlanjaik felhúzását. Ezzel megjelentek az egyházi székhelyeken a papi városrészek, kisebb palotáknak is beillő házaikkal.

És a háttérben már ott virít, a gyermekeink számára a nap fénypontját jelentő Szepesvár (Spišský hrad), amelyet Közép-Európa legnagyobb védműveként hirdetnek.

6c9a2980347_1.jpg

Ez valamilyen kategóriában akár igaz is lehet, bár mi nem jöttünk rá, hogy melyikben.

A viszonylag tényleg nagy, - négy hektáros - alapterületét egyébként annak köszönheti, hogy a belső várat csak három irányból határolja meredély, míg a negyedik oldal eléggé lapályos, így abba az irányba muszáj volt egy jókora külső várat is emelni. Viszont voltak azért ennél kiterjedtebb erődítések is a "környéken". Hogy mást ne mondjak, a 15. századi Budai vár kábé húsz hektáros volt, de a külső várral együtt megvolt száz is.

172b6e01266_3fdq5_1491509719_1.jpg

img_0151.jpg

Mi a fenti képen látható irányból, a nyugati lejtőn poroszkáltunk fel, de keletről egészen közel lehet autózni. Battyogtunk felfelé, kerestük a bejutást.

img_0152_1280x892.jpg

Odabent azután hosszan el lehet bolyongani a falak útvesztőjében, esetleg gyakorolni az ablakon át való menekülést, vagy egyszerűen csak csodálni a bámulatos kilátást.

img_0157.jpg

15781639429_93a2d7986a_b.jpg

A sziklacsúcs egyébként nem a középkorban lett népszerű, hiszen 7000 évvel ezelőtti kőeszközöket is találtak itt, és a kelták már Krisztus előtt száz évvel komoly erődítményt emeltek. Ami azután elpusztult. Erre a kelták a szomszédos Drevenyik dombon építettek egy másikat. Később az is az enyészeté lett. És a magyar hódítás után, az 1000-es években, eleink már ismét a jelen helyen kezdték el lerakni a mai várrom alapjait.

És csak bővült, és szépült a sok-sok tulajdonos nagy örömére egészen 1780-ig, amikor a katonák boldogsága annyira heves szintet ért el, hogy a pincében begyulladt az általuk főzött pálinka. Az oltási kísérlet pedig meghaladta a részeg hadfiak erejét, és így a vár sajnos porig égett; még a falak felső része is leomlott, és örökre úgy is maradt.

A Drevenyiket egyébként a megkapó sziklaalakzatai miatt is érdemes felkeresni. Keresztülhalad rajta a sárga jelzésű turistaút, amelyre 8 km hosszan fel van fűzve a mai nap valamennyi helyszíne, Szepesolaszit kivéve. És be lehet még ugrani a hodkovcei Csáki-kastély parkjába is.

A toronyba vezető csigalépcső akár egy hangulatos nyúlodú. Szerintem hiba is volna a műemlékvédők részéről, az ilyen közhasználatban megkopott falak újrafaragásával vesződni. Ez a spirál is követi a jobbkezes szabályt, miszerint a felfelé törekvő jobbos támadó alig-alig tud bármit csapni a kardjával a fenti jobbos védő ellen.

img_0176_1.jpg

A torony tetején elmélázhatunk a közeli Branyiszkó-szoros (Branisko Priesmyk) történelmi jelentőségén.

Vagy akár a lenti kép jobb közepén nyíló, - a hágó alatt átvezető - 5 km-es autópálya-alagút nagyszerűségén is. Hiszen amíg mi a Budapesti körgyűrűn is csak álmodunk ilyesmiről, addig a szlovákok - akik amúgy mögöttünk járnak az autópályák terén - már Pozsonyban, és itt is építettek ilyen mérnöki műremeket.

img_0173_1280x853.jpg

A számunkra olyannyira kedves Branyiszkó-eposz 1849 januárjában indult, amikor a Görgey vezette feldunai hadtest folyamatos menekülésben volt a Felvidéken keresztül, nyugatról keletre.

A loholásuk taktikai célja az volt, hogy az őket üldöző sereg addig se tudjon Debrecen, az ideiglenes kormányszékhely ellen vonulni. Illetve halálra kellett idegelniük Windischgrätzet azzal, hogy mivel nem veszik fel a harcot, és ezáltal nem szenvednek el veszteségeket, lényegében kiszámíthatatlanná teszik a hadi helyzet közeljövőjét, és így a császári herceg nem tud épkézláb terveket eszkábálni. Nem is tudott. (Az ilyen stratégiai húzások teszik amúgy kiemelkedővé a szabadságharcot az európai háborúk történetében.)

Viszont időközben egyéb osztrák erők vertek tanyát a Kassára vezető útvonalakon, hogy megakadályozzák a magyarok visszakanyarodását az Alföldre avagy Erdélybe. Ezeken bizony át kellett törni.

Guyon Richárd kapta meg a feldatot, hogy a kitörést a Branyiszkó-hágón keresztül tegye meg. Ő erre sebtében írt egy győzelmi jelentést, hogy a diadal után már ezzel se kelljen vesződnie, majd megígérte a honvédeknek, hogy beléjük lövet, ha véletlenül eltévesztenék a támadás helyes irányát. Ez meg is történt azután, amikor az első, sikertelen roham csapatai a visszavonuláshoz kísértetiesen hasonlító hadmozdulatokat tettek.

Ezután maga Guyon állt az élre, és okosan, kevés emberáldozattal, a hegyoldalakban össze-vissza mozogva, szétszóródásra kényszerítették az osztrákokat, felőrölték a hágó megfogyatkozott védőinek a harci morálját, és megfutamították őket.

Örök hála ezért Erdősi (Polneszki) Imrének is, aki piarista szerzetesként és tábori papként szlovákul tudta biztatni a frissen toborzott, és még sosem harcolt szlovák zászlóaljat. „Na predek, za mni, tu je Pan Boch!" („Előre, utánam, velünk az Úristen”), kiáltotta, és kereszttel a kezében, a csapat előtt tipródott felfelé a hegyoldalban, egyenesen neki a hágónak.

A rafinált honvédek végül csak 150 embert veszítettek (a beléjük lövetéssel együtt), a császáriak viszont 800-at. 

A kor romantikáját jól jellemzi, hogy Görgei a 20 km-rel hátrébb fekvő Lőcsén egy honvédbálon várta a fejleményeket. És amikor éjfélkor megkapta Guyon győzelmi jelentését, abban a minutumban riadóztatta a népet, és elindult a fősereggel az elfoglalt hágón át. Kemény srácok voltak, mitagadás. (De a hosztesszek állóképességére sem lehet rosszat mondani, szép meló lehetett elpakolni a félbeszakadt bál maradványait. Ráadásul tudták, hogy az üldöző sereg másnapra odaér, és lehet, hogy bulit is akar).

Sokat lehet egyébként olvasni arról, hogy mennyire soknemzetiségű volt a szabadságharc. És tényleg.

Guyon Richárd egy angol főnemesi család sarja volt, amely francia hugenotta ősöktől származott. (Teljes nevén Richard de Beaufré comte de Guyon). A katonaiskolát Angliában végezte el, de eléggé rebellis felfogású lehetett, mert utána a portugál szabadságharcban (1828-34) a király ellen harcolt. Ehhez képest számomra rejtély, hogy miként vették fel a Habsburg császári haderőhöz 1832-ben, de mindenesetre ott a magyar huszárok parancsnoka lett.

1838-ban vette feleségül a feljebbvalója, a tiroli származású báró Splényi Ignác lovassági tábornok Mária leányát. Nem fogjátok elhinni, hogy hol. A Budapesthez közeli Pátyon. És ettől vált végleg magyarrá. Éljenek a nők!

A Szabadságharc számos csatájában állt helyt. Jellasicsot például, akit csak a pákozdi csata révén szoktunk emlegetni, alig egy évvel később újra elkalapálta Kishegyesnél.

De ez már nem segített a dolgok állásán, és hősünk az elvesztett szőregi csata után Törökországba menekült.

A szultán szolgálatában pasaként harcolt, és Damaszkusz kormányzója lett. 43 évesen hunyt el Konstaninápolyban kolerában, de az is lehet, hogy az udvari ellenlábasai mérgezték meg.

A következő rövid megállót a közeli Zsigrán (Žehra) tettük. A falu temploma valami gyönyörűséges. Valamint kéthajós, ami igazi kuriózum.

img_0190.jpg

img_0187.jpg

1245-ben emelték a falait, majd 1425-ben gótikus stílusúra építették át. A freskói viszont még az eredetiek, majdnem 800 évesek, bár 1646-ban lemeszelték őket, és csak 1870 körül kaparták elő újra. Ezek szerint a restaurátorok már 150 évvel ezelőtt is bámulatosan ügyesek voltak.

Utazásaim során - főleg Olaszországban - sűrűn találkoztam ilyen lemeszelt vagy elvakolt freskókkal. Örökké furdalt a kíváncsiság, hogy vajon mi lehetett a barbár tett oka, - ott is ahol még reformáció sem volt., Ez valami beteges dolog talán? Ha úgy vesszük az. Itt, Zsigrán tudtam meg ugyanis, hogy a pestisjárványok idején a fertőtlenítés eszköze volt ez a kőműves-beavatkozás. Egész okos nemde?

A templom mögötti temetőben a vagyonosabb roma lakosság milliós költségű, gránitba metszett képekkel őrzi meg a szerettei emlékét. Magamban kőbebalzsamozásnak neveztem el ezt az eljárást.

img_0188.jpg

Szepesolasziba (Spišské Vlachy) éppen csak beugrottunk, hogy megcsodáljuk a gótikus, reneszánsz és barokk lakóházainak egyvelegét. Mai lakosságában már nyoma sincs az egykori névadóknak, az itáliából Szepesvár építésére idetelepült építőmesterek leszármazottainak.

img_0192.jpg

Hazafelé kanyarodva végre elérkeztünk a mai nap természeti csodájához, a Sivá Brada forráshoz. Ha tudtuk volna milyen klassz, akkor itt kezdjük a napot! 

img_0132_1.jpg

A gyerekek a gejzírt biztatják

A teljes domb egy régi gejzír mésztufa kúpja. A legtöbb kitörési pont már kiszáradt. (Ha nem így lenne, akkor a dombtető kápolnájában nagyon egyedi miserend volna érvényben, és gyakran kellene feltörölni a padlót). De tizenhat lyukon még ma is jön valami lötty, dombszerteszéjjel.

A legnagyobb vízkelet egy önálló mellékpúpot hozott létre. Párszáz éve még több méter magas gejzírkitöréseit jegyezték fel.

A százszázalékos természetimádók (vagy csupán átlagos gyerekek) nyugodtan kóstolják meg a széndioxiddal keveredve felbugyborgó termállét. Baromi sós, meleg szóda, ki ne imádná?

img_0123.jpg

img_0140.jpg

Egy kisebb, állandó forrás a túloldalon, a Szentkereszt kápolna (Kaplnka Povýšenia sv. kríža) alatt ered.

siva-brada-06.jpg

A Sivá Brada-nál még a miszticizmusra nem hajló emberek is átszellemülten érzik magukat, hiszen ez a mindentől távol eső, körpanorámás dombtető eleve a végtelenség érzetét kelti. A természeti csoda és a tájképi környezet még rá is segít erre a tökéletességre, és az 1675-ben épült, kicsiny barokk templom teszi fel az egészre a koronát.

siva-brada-05.jpg

A Kassára vezető autópálya amúgy a szent halom tőszomszédságába lett odabarkácsolva, de ez valójában mit sem változtatott az elhagyatottságon. Autósok milliói repesztenek el itt, ártatlan tudatlanságban a kontinens - tudomásom szerint - egyetlen természetes gejzírjének léte felől.

img_0136.jpg

Két szép filmmel búcsúznék, amelyek a Szepességi Jeruzsálem nevű egyházi és kulturális fesztivál népszerűsítésére készültek, és remekül bemutatják a mai napunk összes látnivalóját.

A Szepességi Jeruzsálem (Spišský Jeruzalem) eredetileg a híres szentföldi zarándokútvonal 1 : 1 arányú leképezése volt Szepeshely környékén, amelyet a jezsuiták azért építettek 1666-1675 között, mert a valódi, palesztinai körséta piacvezető státuszát romba döntötte a török hódítás.

A mai Szepességi Jeruzsálem így fest:

  • a szepeshelyi Szent Márton székesegyház az utolsó vacsora helyszínét jelképezi,
  • a Szent Rozália templom Heródes palotájának felel meg,
  • a Xavéri Szent Ferenc kápolnája Pontius Pilátus székhelye,
  • a Szentkereszt kápolna a Sivá Bradán a híres Golgota.
  • az útvonal mentén őrködő hét kis kápolna pedig Jeruzsálem falait jelenti.

Itt jártunk:

kepkivagas_19.JPG

A sárga turistajelzésen érdemes gyalogosan végigtúrázni.

kepkivagasa.JPG

Linkek:

Szepeshely

Szepesvár

Zsigra

Hodkovcei kastély

Szepesolaszi

Sivá Brada

Szepességi Jeruzsálem

 

Szólj hozzá