2019. jan 03.

Sajtváros és a #metoo jelenség középkori esetei

írta: hegyIVÁNdorló
Sajtváros és a #metoo jelenség középkori esetei

Szepesség és Magas-Tátra (5. nap)

Egy tátrai kirándulós nyaralás azzal varázsolható fenomenálisan tökéletessé, ha az egyik pihenőnapon felkeressük a környék középkori városait is. 

Sajtvárosban kezdtünk, azaz Késmárkon (Kasemark), ahol az imádatom fő tárgya az artikuláris fatemplom. Találós kérdés: mely épületeket nevezik artikulárisnak?

  • amelyeknek nehéz kimondani a nevét, vagy
  • amelyeknek az építését egy 1681. évi törvénycikk (azaz artikulus) engedélyezte a reformáció híveinek - az addigi teljes tiltás helyett.

Segítség a helyes válaszhoz: a Szentháromság-templomot (Kostol sv. Trojice) 1687-ben kezdék építeni a protestánsok. A jóságos állam csak a faanyag használatát engedte meg nekik, de nem ám azért, hogy kibabráljon a kissebbségi vallásgyakorlókkal, ó dehogy! A vasszögek alkalmazását például azért tiltották, nehogy valamelyik lutheránus csúnyán megszúrja magát ügyetlenségében.

csm_drev_kostol_kezmarok_20_282_29_2cca7fc788.jpg

Az amszterdami Noorderkerk templom kereszt alakú alaprajzát utánozták le, és állítólag svéd tengerészek is besegítettek az építésnél, de a történészek szerint ez komplett hülyeség (csak ők ezt más szavakkal mondják). A legendának amúgy az lehetett a magva, hogy az épületnek belülről hanyattesett hajó formája van, és kerek ablakai is.

De az valóban igaz, hogy az építést a skandináv protestánsok is pénzelték, mégpedig a svéd és a dán király adakozási felhívására.

A templombelső mindent felülmúl! Mindent, amit eddig a díszletekről gondoltál, mert bizony van egy ideiglenesség jellege az enteriőrnek, hiába több mint 300 éves. A méretéről annyit, hogy 1500 hívőt képes befogadni.

Négy tiszafa oszlop hordozza az egész központi tetőszerkezet, és a karzatok súlyát, döbbenetes. Te mennyire merted volna ily merészen karcsú csigamenetesre faragni őket, ha tudod, hogy a tiszafa, ezt a fatörzsnyi méretet csak több száz év alatt éri el? (Szóval, nehéz újat hozatni a tüzép-telepről, ha elcseszted).

22_a_kesmarki_evangelikus_fatemplom.JPG

A sekrestye fala egyébként egy néhai fogadó egyetlen megmaradt darabja. Anno ugyanis, a templom egybeépült a már száz éve álló kocsmával. De kár, hogy csak a későbbi maradt meg! (Építészeti szempontból sajnálom csak, nyilván).

A város másik fő nevezetessége a Thököly-vár. Ennek - furcsa módon - csupán egy szerény erődítés volt a kora-középkori előzménye, mert a kiváltságos szász polgárok nem akartak társbérletbe keveredni valamiféle komolyabb várúrral. Úgy tűnik, hogy a gazdasági-politikai érveiket és erejüket hatásosabbnak tartották a kőfalaknál; és azok valóban erősebbnek is bizonyultak századokon át. 

Ám a huszitákat hidegen hagyta a józan, civil megfontolás, és feldúlták az alig védhető várost. Az őket kiűző Szapolyai Jánost pedig jutalmul a város hűbérurává tette Mátyás-király. A friss úr 1463-ban hipp-hopp neki is ugrott egy vadonatúj vár gótikus stílusú kivitelezésének, a Szent Erzsébet apácazárda romjain. A derék polgároknak tehát nem kisebb személyiség lett a várura, mint az egész Szepesség ura. Ha már úr, legyen kövér!

2878177_1200x.jpeg

A vár 1572-ben a Thököly család birtokába került, akik 52 éven át végezték azt a reneszánsz  átalakítást, amelynek az eredményét ma is láthatjuk.

A vár legpikánsabb meséje a tatárjárás idejére datálódik. A barbár horda közeledtének a hírére nem csak a kolostor összes apácája vette fel a nyúlcipőt, hanem a határőrként funkcionáló lengyel katonák is. Ám a két összetartó közösség elöljáróit keményebb anyagból gyúrták, mert ők ottmaradtak kétmagukban a klastrom illetve a kaszárnya őrizetére.

Ti vajon mit tennétek ha kerget a tatár? Nos, a lengyel kapitány egy merész, de élvezetes tervet eszelt ki. Azt javasolta az apáca-főnöknőnek, hogy menjenek fel a Szent Mihály-templom tornyának tetejére, és ott majd beavatja őt a korszakos ötletébe.

A vérszomjas mongolok eközben elözönlötték a templom környékét, és kisvártatva premier plánban nézhették, ahogy egy leigázott katona, szinte színpadiasan túljátszott, széles mozdulatokkal teljesíti be a természet legősibb ösztönét - egy még leigázottabb apácán.

Mert ez volt bizony az életmentő idea, a publikus szerelmeskedés. ("Óriási terv, mit mondjak" , gondolhatta magában az apáca, "jellemző") És hihetetlen, de a lovas-pornómozi ötlete bevált! A vad népség harsányan végigröhögte az aktust, majd békésen elvonult kolostort fosztogatni.

Azt már sohasem fogjuk megtudni, hogy a hölgy végeredményben hálás volt-e mindezért, vagy pedig ő a #metoo mozgalom (szlovákul: ja tiež) egyik korai hivatkozási pontja; de mindenesetre ezek után sutba dobta a fityulát és három fia született.

A várban remek múzeum várja a kultúraddiktívokat:

  • Veterán járművek és tűzoltó berendezések
  • Céhek és mesterségek 
  • Várostörténet
  • Fegyverkiállítás
  • Az 1510-ben alapított lőegylet tárlata
  • A Thököly család bemutatása
  • Dr. Alexander Béla élete, aki a röntgendiagnosztika felvidéki atyja volt 1882-től
  • Lasky Beáta börtöntornya (a vár úrnője 1565-ben elfelejtette előre leegyeztetni a férjével, hogy elugrik pár napra kirándulni a Tátrába, néhány fess nemessel. De az ura megbocsájtott. Hat év magánzárka legalábbis annak számított akkoriban)
  • Késmárk a 19. században
  • Történelmi portrék a szepesi festők ecsetje nyomán
  • Barokk várkápolna
  • Késmárk és a Magas-Tátra viszonya 

Ez a sokféleség képes felőrölni talán még a legedzettebb utazók elszántságát is, de mi a lendületünkből mit sem veszítve suhantunk át a középkori Lőcsére.

img_0245.jpg

levoca3_kostol-sv-jakuba_1.jpgA Szent Jakab-templom építése 1245-ben kezdődött, de a projekt száz éve alatt az építési engedély többször is lejárhatott, mert ugyan román stílusban kezdték, ám gótikusként fejezték be. (A felcsúti kisvasút utolsó, Kisvárda-Moszkva szakasza is biztosan már mágnesvasútként fog megépülni).

oltar-majstra-pavla-levoca-bellatrix1.jpg

A 18,62 méteres főoltár a világ legmagasabb, fából készült gótikus áldozóhelye. 1502-ben faragta meg a titokzatos „Lőcsei” Pál mester, akinek az életéről nagyon hézagosak az ismereteink, ám a művei összetéveszthetetlenek bárki máséval. Egyik fő védjegye az általa kifejlesztett gyönyörű női arc, amely simán megállná a helyét bármelyik mai kozmetikai plakátkampányban.

img_9865_1280x744.jpg

Az én személyes kedvencem itt az Utolsó vacsora, amelyen tényleg olyan hétköznapi fickók falatoznak jóízűen, amilyenek az apostolok valójában voltak. De a legfrappánsabb az, hogy normálisan körbeülik az asztalt, ellentétben a teljes reneszánsz művészeti kánonnal. (Ismeritek a viccet, amikor Júdás asztalt rezervál az utolsó vacsorához: "Huszonhat főre? Hiszen maguk csak tizenhárman vannak" "Igen, de ezek a hóbortosak mind egy oldalra ülnek!).

levoca_altar_1.jpg

A templom művészi értéke szinte felfoghatatlan, hiszen az összesen tizennyolc különböző fa oltár mellett még rengeteg ősi freskót is rejt. Szent Dorottya legendája például húsz különálló festményen elevenedik meg.

Szent Dorottya a vadregényes Kappadókia legragyogóbb szépségű keresztény leánya volt, aki 311-ben nem viszonozta a helyi uralkodó undorító közeledését. Az önfényező Apricius prefektus egyedül Jézust hibáztatta ezért (arra mégsem gondolhatott, hogy ő maga egy visszataszító alak, végtére is, abszolút saját jogon).

Első remek ötlete (mármint a rutinszerű  kínvallatás után) az volt, hogy összezárta Dorottyát néhány vérmes örömlánnyal - tök komolyan azt gondolva, hogy majd azok fogják nimfomán vadmacskává változtatni.

Sajnos túl ismerős nekünk ez a legalja, macsó logika, de hát mit is várhatnánk egy suttyó, kappadók polgármestertől. Mit tippeltek, eltántorította Dorottyát a leszbishow a hitétől? Nyertetek! Naná, hogy nem!

A szexista elöljáró erre olvadt ónban fürösztötte őt, ám Dorottya fittyet hányt erre, mintha a sárkányok gyermeke lenne. A karitatív angyaloknak köszönhetően a kilenc napos éheztetést is átvészelte a börtönben.

Apriciusnál ekkor már elszakadt a cérna, és nem bajlódott tovább a lánnyal. Parancsba adta, hogy lökjék keresztül egy komondoron, majd fejezzék le.

A vesztőhelyre tartva így szólt a leány: „Jézus Krisztust kívánom látni, aki az Atya jobbján ül a mennyországban, ahol sosincs tél, és ahol a gyönyörűségek kertjében rózsát és almát fogok szedni.” Mit tesz isten, ezt pont meghallotta egy ifjú ügyvéd, aki remek ötletnek tartotta, ha szívózik még egy kicsit a halálraítélttel. Szóval ez a Teofil, ez képes volt benyögni, hogy: „Akkor kislány, majd küldjél ezt-azt”.

De bizony, pár nap múlva, a havas kappadók tél közepén, egy kisfiúnak álcázott angyal meghozta Teofilnak a gyümölcsöket és virágokat. Aki erre megtért, s így módja volt később neki is vértanúhalált halni. Minden jó, ha jó a vége.

Szóval így vált Dorottya a kertészek védőszentjévé, bár a történészek szerint valójában sosem élt.

A szomszédos Városháza a csodamesepalota küllemét a 15. századi gótika, az 1615-ös reneszánsz átépítés és a 19. századi Schulek Frigyes féle munkálatok páratlan egyvelegének köszönheti.

img_0244.jpg

Az épületben a Szepesség Múzeum történeti és népművészeti tárlatát mazsolázhatjuk végig. Utána mindenképpen jár egy fagyizás a gyerekeknek, végtére is nyaralunk, és az idő ragyogóan verőfényes.img_0248.jpg

Pullóver és kabát a srácokon? Júniusban? Talán elmeháborodottak a szüleik? Igen, azok, de attól még képesek ésszerűen öltöztetni az utódokat. Egyszerűen az a helyzet, hogy a Tátra előterében, nyár elején még simán csak tíz fok van. Délben a napon.

A főtéren még a reneszánsz Thurzó-ház érdemel kiemelt figyelmet.

A ausztriai eredetű kereskedőcsalád karrierje 1490-ben fordult fényűzővé, amikor hirtelen profilt váltva megvásárolták Hunyadi János felvidéki fémbányáit, és rokoságba léptek a Fuggerekkel. (Ilyen okos húzás még Zuckerbergtől sem telne). Hoppá, hát nem pont akkoriban kezdett elharapózni - mondhatni robbanásszerűen - az ágyúöntés szokása?

A család irtózatosan megtollasodott, és a királyok rendszeres hitelezőjévé vált. A csődbement uralkodóktól pedig újabb bányákat és városokat kapott. 

“ Mennyi sikerrel működtek a Thurzók a bányászat körűl a Fugger családdal együtt, és mily haszonleső, és mennyi csalást követtek el a kűlföldön űzött rézkereskedéssel, nem ide tartozik elmondani" írja róluk Nagy Iván 1857-ben.

img_0254_1.jpg

A ház sgraffito díszítését 1904-ben a budapesti Iparművészeti Iskola tanulói készítették Gróh István vezetésével.

Íme egy korabeli képeslap a kiválóan komplettírozott felújításról.

10409259_731455116973310_7003365701688296865_n.jpg

Egyetlen történettel maradtam adós, a lőcsei fehér asszonyéval. Jókai Mór 416 oldalt szentelt a hölgy hányattatott sorsának, de én nem török ennyire nagyívű babérokra, csupán címszavakba szedve szaladnék végig a sztorin.

  • 1680 körül megszületett a kuruc érzelmű Géczy család kis Juliannája.
  • Valamivel később feleségül ment a császárhű Korponay Jánoshoz.
  • Na, erre pont kitört a Rákóczi-szabadságharc. Gézcy Uram egyből fegyverbe állt a fejedelem oldalán, de a férjecske csak ímmel-ámmal, „enyhe” családi nyomásra. (Az após megostromolta a vej Csábrági-várát.)
  • Julianna amúgy sosem tervezte a Lőcsére költözést, csupán a mégiscsak kuruccá lett férje hadtestével került oda.
  • Igyekezett azért a legtöbbet kihozni a muszájból, beleszeretett hát Andrássy István várkapitányba.
  • A lőcsei védősereg, a háromhavi téli ostromtól 1710 elejére gyötrően alulmotivált lett. Szerették volna feladni a várat, de nem ismerték pontosan az ilyenkor szokásos ügyintézés folyamatát.
  • De jól jönne valaki közvetítőnek, sóhajtották. Esetleg egy svéd diplomata, vagy bárki, aki jóban van az ostromló Löffelholz tábornok feleségével. Mint például Julianna?
  • Így, a szegény asszony sorsát egyre jobban magába szippantotta a történelem örvénye. Barátnőjével lelevelezte a vár átadásának mikéntjét. Azután, valamiért mindenki őt kiáltotta ki árulónak, pedig ő csak egy kontakt volt Löffelholz és Andrássy között.
  • A szabadságharc bukása után Julianna a bécsi udvar nyakára járt, hogy a visszaszerezze a család földjeit. Közben tök jóban lett pár császári főnemessel, ahogy az lenni szokott az ilyen lobbizás során.
  • Ám hamarosan ismét olyasmi történt vele, amire egyáltalán nem vágyott. A bujdosó kuruc nemesek mindenféle leveleket hagytak egymásnak Juliannánál, és lássatok csudát, az összes ilyen irományban holmi felkelésről, meg felségárulásról volt szó.  
  • Arra jutott, hogy talán majd nem zaklatják tovább ezekkel a fárasztó összeesküvési ügyekkel, ha átadja a leveleket a császári főparancsnoknak, Pálffy Jánosnak.
  • De azután ez sem úgy jött össze - bár a bécsi titkosrendőrség már előre a térdét csapkodta örömében. 1712-ben ugyanis azt rebesgették, hogy Rákóczi hazatér és kegyelmet kap, ráadásul a Gézcy apuka háza volt az egyik kuruc gyülekezőhely.
  • Főhetett a feje szegény Juliannának, hogy akkor most kik ne öljék meg őt előbb.  Végül kilopta a szeretője párnája alól a lőcsei vár kulcsát, és álruhában iszkolt Pozsonyig. Ott átadta az összeesküvők névsorát Pállfynak, de a leveleket nem. (Hoztam is ajándékot, meg nem is, trallala!). Ezzel a húzással tényleg nyert egy kis időt.
  • Épp csak annyit, hogy szálláshelyéről egy kocsmába szökjön, onnan meg a városon kívülre, ahol végül elkapták.
  • Kétéves perének eredményeképpen Juliannát a győri piacon fejezték le.
  • Lőcse városa 2013-ban újravizsgálta a vádpontokat és a hősnő leszármazottjának, Korponay Zoltánnak átadta az ítéletet visszavonó dokumentumot.

Hazafelé tartva a kempingünkbe már csak a magyar gótika leglenyűgözőbb templomát kerestük fel Csütörtökhelyen (Spišský Štvrtok).

A városka a tatárjáráskor elpusztult Szentlászló falu romjain keletkezett.  A 13. századi templomának oldalába Szapolyai István építtetett egy fantasztikus, emeletes elrendezésű gótikus kápolnát 1473-ban. Erre tényleg nincsenek szavak, de képek annál inkább. Sokan egyenesen a párizsi Sainte-Chapelle-hez hasonlítják.

1_1.jpg2_1.JPG

Ezzel a napunk végére értünk.

 

Linkek:

Késmárk artikuláris temploma

A Késmárki-vár

A Szent Jakab templom kincseinek nagyon alapos művészettörténeti bemutatása

Szepesség Múzeum

 

Szólj hozzá

kemping Magas-Tátra Görgey Thurzó Szapolyai Lőcse Szepeshely kirándulás gyerekekkel Szepe Késmárk Csütörtökhely Guyon