2020. sze 20.

Nyári vegyes saláta Stájerföldön

írta: hegyIVÁNdorló
Nyári vegyes saláta Stájerföldön

Stájerország - 1. nap

A Kid Kalandok járvány idején sem tétlenkedett. Hiszen a tízmillió vírus- és futballszakértő országában kinek-kinek megvolt a maga stratégiája a nyár családi átvészelésére. A miénk a következő szempontokat ötvözte:

  • minél szellősebb kempingben lakni,
  • sok természeti programot beiktatni,
  • olyan kisebb múzeumokat és egyéb látnivalókat felkeresni, amelyeket nem tömegek látogatnak,
  • olyan helyre menni, ahol komolyan veszik a személyes óvintézkedéseket.

Mindez számunkra Stájerországot jelentette, és most szándékosan nem írom le azokat a lehetőségeket, amelyeket nem választottunk, mert nem szeretnék senki felett pálcát törni.

p1010698.jpg

Az egy hetes nyaralás első estéjén a Soproni Gyermek és Ifjúsági Tábor szép parkjában tanyáztunk le. Tettük mindezt azért, hogy az ausztriai kemping felé vezető úton egy teljes napunk legyen a látnivalókra, és ne kelljen a további napokon majd hosszasan visszaautózni olyan helyekre, amelyeken az odaút során már áthaladtunk.

A nulladik napra az alábbiakat szemeltük ki:

  • télisport múzeum
  • vasúti múzeum
  • via ferrata és hegyitúra felvonópályán megközelítve
  • Kapfenberg vára
  • vadállat-menhely

Valamennyi program ingyenes a Steiermark Card turistakártya birtokában, amellyel mi jó előre felszerelkeztünk.

Zuhogó esőben hajtottuk a kocsit Mürzzuschlag-ig, ahol immár csak enyhe szemerkélésben sikerült nyitásra betoppannunk a a világ egyik legnagyobb téli- és sísport múzeumába (WinterSportMuseum). A bejárati portál ugyan a szomszédos, modern épülettel harmonizál, de ez ne tévesszen meg minket. A kiállítás a régi főutca egyik ódon polgárházában kapott helyet 1947-ben.

p1010643.jpg

Az előtérben rögtön egy inspiráló lámpa csüng a fejünk felett; régi korcsolyák egy fémszalagra aggatva. 

p1010627.jpg

Igyekszünk szabadulni a bizarr látványtól, ezért gyorsan felkocogunk az emeletre. Ott viszont a szemünk-szánk eláll a csodálkozástól (a fülünkről nem is beszélve).

p1010628.jpg

Kezdjük talán a fából készült, veterán bobszánkókkal. Helyes kis kormánykerék díszeleg az orrukon. 

p1010630.jpg

Magát az eszközt a mindenre elszánt svájciak találták fel az 1800-as évek végén.

p1010631.jpg

Kezdetben a természet adta dimbek-dombok között építettek hóvályúkat. Azután, - az 1920-as évekre - a lelkesedés fokozódásával egyre meredekebb falú kanyarokat emeltek, de még mindig hóból, miként az alábbi videón is látható (a Megtekintés a YouTube-on linkre kell bökni).

A kedvencem mégis az alábbi rövid bejátszás, amelyen az angol kormányos az indulás pillanatában hajítja a hóba félig elszippantott dekkjét.

A snowboard kialakulását is furcsa öszvérmegoldások előzték meg. Vajon melyikkel lehetett kiadósabb a rettenet - nekivágva egy lendületes lejtőnek?

p1010633.jpg

p1010634.jpg

A kihúzható rácsokat végigcibálva, és hátul a "látványraktárban" azok a konformisták is megtalálják a számításukat, akik kevésbé érdekelődnek a hagyományos síelésen túlmutató, extrém elhajlásokra.

p1010632.jpg

p1010637.jpg

A modern síléc belső szerkezetét feltáró példányok némi igazolást adnak arra, hogy miért is fizetjük ki egy ócska, de remekül futó opel kadett árát két darab vékonyka deszkáért.

p1010629.jpg

Egy lakályos kis hüttét is odaácsoltak a tárlat közepibe.

p1010636.jpg

A múzeumlátogatásban elgémberedett végtagok megmozgatására felállították a bajor curling (eisstock) asztali válozatát (tischstockspiel), amit - ha jól látom - stílszerűen két sörpadra applikáltak rá.

p1010639.jpg

p1010640.jpg

Én egyébként csak filmen láttam eddig curlingversenyt, és bevallom, a jeges csuszikálás nem hozott tűzbe. Most azonban utánanéztem, és az a tény, hogy a pálya 45 méter hosszú, a tisztelet magasabb fokára helyezte számomra a játékosokat. Hiszen egy focipálya kezdőköréből kell a gólvonalra pozícionálniuk a jókora követ. Ez mégsem gyerekjáték. El sem látok odáig.

A következő helyszínünk a Déli-vasút múzeuma (Südbahn Museum). 

p1010656.jpg

A régi állomás és a fűtőház annak a - ma már UNESCO világörökségi - Semmering-vasútnak volt a kiszolgáló központja, amely a kultikus Bécs-Trieszt vasútvonal kulcshelyének számított. A Habsburg-birodalom már 1829-ben megszőtte terveit a fővárosának az Adriával való összekötésére, de akkor még - a Magyaróvár-Szombathely útvonallal - az Alpok elkerülésére bazíroztak.

Tíz évvel később viszont felbátorodtak, és elszánták magukat az áttörésre a Semmering-hágón keresztül. (Ennek közvetett következménye, hogy az első magyar vasútvonal  Pest és Vác között létesült, nem pedig Bécs és Győr között). A Semmering-vasút korának legnagyobb mérnöki bravúrja volt. 1854-re készült el a 14 alagutat (melyek leghosszabbja másfél km), 16 viaduktot és további 111 kisebb hidat tartalmazó csoda.

Mindez ma is használatban van, de már javában építik a teljes szakaszt kiváltó, csaknem 30 km hosszú bázisalagutat, amely 2012 és 2026 között Európa talán legnagyobb projektje a Csalagút óta. A mostani nyomvonalon 2-3 mozdony húzza el a szerelvényeket, legfeljebb 80 km/h sebességgel. Az új alagútban egyetlen mozdony fogja mindezt 250 km/h száguldással teljesíteni. Érdemes végignézni erről az alábbi filmet.

A múzeum főépülete - érthető módon - a Déli-vasút építésére és történelmére fókuszál. A kiállítás nagyon színvonalas. Ne felejtsünk el lemenni az alagsori, bődületesen olajszagú folyosóra, amely a hőskorban valószínűleg a gőzmozdonyok hamujának a leeresztésére szolgált.

p1010645.jpg

Az egyik sarokban egy imitált viaduktépítés, a másikban pedig egy termetes gőzös. 

p1010644.jpg

p1010646.jpg

p1010647.jpg

Modellvasút is futkos az arra fogékonyak szívének elnyerésére, a dioráma támája természetesen a Semmeringbahn. Szerintem viszont szebbek az üvegkalitkába zárt makettek.

p1010648.jpg

A fűtőházhoz rövid, kültéri séta vezet. Mögötte nemrégiben "lombkorona ösvény" épült, a szép kilátás kedvéért, de mi nevezzük inkább nevén a gyereket, tehát "kötöttpályás-infrastruktúrát csodáló szolgálati szint"-nek.

p1010654.jpg

p1010651.jpg

Régi ismerősként köszöntöttem a kis Gmunden mozdonyt. Andris fiam - óvodás korában - ugyanis legalább ötven történelmi lokomotívot tekintett állandó családtagnak a szülein és a testvérein kívül. Olyan - súlyos és terjedelmes - albumokból kellett napi több órás felolvasást tartani, mint például az 1000 Mozdony. Nem csoda, hogy többet tudok az 1854-ben gyártott kis Gmundenről, mint Einstein az idő természetéről.

p1010653.jpg

p1010655.jpg

Az autópályára visszatérve újra zuhog. A gondolataink a nagy talány körül forognak: vajon eláll-e az eső, mire a Hochschwab hegyeihez érünk? Aflenz Kurort parádés üdülőhelyére érkezve hálát adunk minden felettünk álló hatalomnak, mert abban a pillanatban zárulnak be az ég csatornái. Ám, egy perccel később, mégis a keserűség markol a szívünkbe, mert az eleve csak hétvégén működő székes felvonó mégsem jár.

De azután egyből kiderül, hogy üzemel az, csak éppen nem megy, mert rajtunk kívül egyetlen árva utas sem lelhető fel messze földön. Viszont minket meglátva azonnal beindították. Ez aztán a kitűnő kiszolgálás! Még egy vastag paplant is kapunk a fenekünk alá, hogy elszigetelje érzékeny bőrünket a vizes üléstől.

p1010657.jpg

p1010658.jpg

A felvonó hosszan, húsz percen át vonszolódik a magasba. A felső állomás előtt - a nagy mélység miatt - hálót feszítettek alá, amely mögött felsejlik a ködben a via ferrata sziklafala.

p1010659.jpg

A szemeinket meresztgetve meg is pillantjuk a mászóút egyik kötélhídját.

p1010660.jpg

Hűha, ezen a falon kell majd keresztül harántolnunk!

p1010661.jpg

p1010662.jpg

Alig egy percnyi slattyogás után ízléses tábla igazít útba minket.

p1010664.jpg

Az útvonal alapvetően vízszintes, de azért annyira hullámzik, hogy legyen benne 140 méter szintkülönbség. Eleinte egészen könnyű.

A helyi tábla Panoráma Klettersteigként említi az utat, nem minden alap nélkül.

p1010673.jpg

p1010678.jpg

p1010680.jpg

Azután elérünk a felvonó alá, a hosszú kötélhídhoz. Az ilyenek jobb esetben prímán meg vannak feszítve, de ez itt a roszabb eset. Hanyagul behajló íve úgy inog az ember lába alatt, mint örömapa a mennyegzőn. Deszka padlózata kényelmes járdának tűnik, de valójában, ha nem pontosan a közepére lép a halandó, akkor úgy fordul ki alóla, mint egykerekű bicikli a síugrósáncon.

p1010683.jpg

p1010685.jpg

p1010686.jpg

Az út hátralévő része meglehetősen nagy kepesztés. Amit a falrajz D nehézségűnek ír, az tényleg az, de szerintem még a C is. Gyerekeknek nem ajánlanám, ám gyakorlott kamaszoknak annál inkább.

p1010689.jpg

Van egy halálfejjel jelölt, alternatív szakasz is, Ausztria legnehezebb útvonala. Nézd meg ezt a videót mielőtt nekivágnál.

Jelentős hőségben érkezünk a Ranstein idilli csúcsához, ahol megebédelünk, és gyönyörködünk a kilátásban.

p1010694.jpg

p1010695.jpg

Elhatározzuk, hogy felkapaszkodunk a Bürgeralm mögötti füves hegyoldal tetejére, hogy vethessünk egy pillantást a Hochschwab vadregényes, sziklás oldalaira. A hegyi tanyaközpont varázslatosan szép.

p1010697.jpg

p1010699.jpg

A kaptatás közben kiviláglik, hogy mégsincs bennünk elég kitartás a további 200 m szintet felszaladni, így visszafordulunk. Az alábbi látványról maradtunk le.

p1010292.JPG

Sebaj, azért lefelé is találunk mesébe illő néznivalót. 

p1010703_1.jpg

Bocikedvelőknek aligha ajánlhatnék jobb helyet. Lejjebb friss forrásvizet is tudunk tölteni.

p1010708_1.jpg

p1010705_1.jpg

p1010710_1.jpg

p1010714_1.jpg

A hegyről visszaereszkedve még megcsodáljuk a szomszéd falu, Thörl várát. Baromi réginek látszik, de valójában "csak" 1464-ben emelték a St. Lambrecht-apátság szerzetesei számára. Célját soha nem töltötte be, mert senki nem vetődött arra, hogy megostromolja. Így az építésének nagyjából annyi értelme volt, mint a magyar stadionokénak. (Igazából járt-kelt arra török, de valahogy nem volt ingere a csetepatéra).

p1150354.JPG

p1010720.jpg

Visszaereszkedünk a Thörl-folyócska völgyén át Kapfenbergbe. A város feletti hegyen emelkedő lovagvár igazi gyöngyszem. Amellett a lusta turisták fellegvára, hiszen egészen a kapuig autózhatunk.

p1010744.jpg

Változatos kiállítások pörgetik fel a fantáziánkat. Például ez a misztikumba hajló kovácstűzhely.

p1010723.jpg

A lovagi páncél súlyát imitáló rugós szerkezet szenvedteti meg a kísérletezőket.

p1010726.jpg

p1010725.jpg

A viaszalkímista éppen rettenetes dolgokat művel setét szentélyében. Pont mint Paolo Colelho az irodalom oltárán.

p1010727.jpg

A vár belső terei megkapóak. Különösen lelkesítő hogy látszik, ez nem egy steril múzeum, hanem fergeteges bulikat is szoktak rendezni bennük (a bárpultról sajnos nincs fotóm).

p1010730.jpg

p1010734_osszeallitas.jpg

p1010739.jpg

A bástyaépület tetején alakították ki a vadászmadarak bemutatójának színterét. Erről ma sajnos lemaradtunk, de kétoldalt látszanak a büszke tollasok modern kecóinak fém vázai. Jó sokan laknak itt, annyi szent.

p1010731.jpg

A várudvar végtelenül bájos, alig akartunk továbbálni innen.

p1010732.jpg

p1010740_osszeallitas.jpg

Búcsút veszünk a várkaputól. Ugye, mennyire nem a külcsín számított akkor, ha a védelem volt a cél, és nem az instagram lájkok száma?

p1010742.jpg

Az óránkra pillantva, megkérdezzük a gyerekeket, hogy van-e még kedvük egy gyors látogatást tenni a közeli Vadállat-menhelyen (Das Naturschutzzentrum mit der Wildtierauffangstation), amely szerencsére 6-ig tart nyitva. Naná, hogy van nekik!

Bruck an der Mur déli részén, az autópálya csomópont sűrűjében a Weintental nevű parkolót kell keresni. A JUFA ifjúsági szálló elől még negyedórát sétálunk felfelé a szép patakvölgyben. A Steiermark kártyánkkal ez is ingyenes, bár a bejáratnál látjuk, hogy tulajdonképpen becsületkasszás a park, és nincs is olyan kapura emlékeztető szerkezete, amelyet este 6-kor be lehetne zárni.

A természetvédelmi központ több mint 30 éve működik a Stájer állam mentőállomásaként, valamint különféle nemzeti és nemzetközi állatfaj-védelmi projektek résztvevőjeként. Számunkra leginkább egy nyugalmas, szakrális segélyhelyként funkcionált, beindítva elménkben a nap élményeinek feldolgozását, amely folyamat majd a sátor előtt sörözve fog nemsokára kiteljesedni.

A tömeg - úgy tűnik - már hazavonult, avagy a közeli panziókba tért, wiener schnitzelt vacsizni.

p1010745.jpg

p1010746.jpg

p1010747.jpg

Innen már csak a több napra szóló bázisunkként kiszemelt Murinsel Kempingbe hajtottunk, ahová - népszerűsége miatt - érdemes több héttel hamarább helyet rezerválni.

Itt jártunk:

1_4.JPG

2_6.JPG

Linkek:

Steiermark Card 

WinterSportMuseum Mürzzuschlag

Déli-vasút Múzeum Mürzzuschlag

Bürgeralm klettersteig

Burg Oberkapfenberg 

Vadállat-menhely

Camping Murinsel

Szólj hozzá

kilátó klettersteig Ausztria Stájerország Via ferrata kirándulás gyerekekkel Steiermarkt Card WinterSportMuseum Déli-vasút Múzeum Bürgeralm klettersteig Burg Oberkapfenberg Vadállat-menhely Camping Murinsel Ausztria2