Kastélykínálat a sziklaerdőben
Csehország - 4. nap
Cseh Paradicsom-beli első reggelünkre ébredünk a Březka nyaralótelep Prachovská osma nevű hegyi kempingjében. Ma leginkább kirándulni fogunk.
A Cseh Paradicsom (Český ráj) területén kétszáz méter vastag homokkő réteget hozott létre az a 100 millió éve kezdődött a kvarchomok-üledék szállingózás, amely 15 millió éven át tartott. A kréta kori lerakódások később kiemelkedtek, megrepedtek és tömbökre tagolódtak. A hasadékok mentén a víz, a fagy és a szél azóta is erősen pusztítja a homokkövet. Ennek eredményeként alakultak ki a magas, oszlopszerű sziklák, szűk szurdokok és kőkapuk - tornyos, városszerű világot hozva létre.
A Geopark területén tíz nagyobb és számtalan kisebb sziklacsoport található. Mi a szállásunkhoz legközelebbivel, a két kilométerre lévő Prachovi sziklákkal (Prachovské skály) kezdünk.
A nemzeti park kifejezés itt szó szerint értendő, mert a terület nagymértékben parkosítva van. A frappánsan kiépített utak, lépcsők és korlátok között van egy olyan enyhe érzésünk, mintha egy kiterjedt látogatóközpontban avagy geológiai múzemban kószálnánk. Ennek megfelelően a fontosabb belépési pontokon szerény belépődíjat szednek. Mi a Prachovi Turistaháznál lévő bejáratot választjuk. Az alábbi térkép talán jól kifejezi a terület parkká civilizált jellegét. (Útvonalunk részletes térképe a cikk végén található).
A kirándulás a tornyok aljában indul, így először csak egyesével látunk néhányat, rögtön sziklamászókkal ékesítve.
Azután, a tervezett körünket észak felé indítva egyre nagyobb távlatok tárulnak fel.
A terület első turisztikai népszerűsítőjének, Antonín Všetečka helytörténész-tanárnak a nevét viselő kilátópontról (Všetečkova vyhlídka) már tisztán látjuk, hogy milyen látványvilággal nem leszünk torkig még a nap végére sem.
A Rumcájsz sziklák szűk hasadékain átbújkálva jutunk fel a Míru kilátóhoz, ahol a két legalapvetőbb hegymászócsomót vasrudakból hajlítva applikálták díszítésként a padokba.
A névadás nem véletlen, hiszen a mesehős Rumcájsz eme sziklavárosban rejtőzködött Mankával és Csibészkével. A cuki haramia és a Jičini gróf küzdelmeiről az előző bejegyzésben írok részletesebben.
Itt már átkanyarodtunk az északiról a déli területre, és zárhatnánk is a körünket, de akkor kimaradna a leglátványosabb szurdok, a Császári folyosó (Císařská chodba), amely I. Ferenc osztrák császár 1813-as látogatási útvonalának állít emléket. Ezért visszasétálunk kicsit a már megtett úton, hogy beleereszkedjünk az impozáns szakadékba.
A szurdok aljának tisztására leérve ismét a déli oldal tornyaira kapaszkodunk fel, hogy az utolsó kilátók érintésével jussunk vissza az autóhoz.
Bár egyáltalán nem siettünk a három kilométeres kis labirintustúrán, mégis épp csak a délelőtt derekán járunk. A következő látnivalónkig húsz percet kell kocsikázni. Trosky várát valószínűleg Čeněk z Vartemberka építtette, valamikor 1380 körül, ám dicső fennállása nem tartott túl sokáig, mert az 1600-as évekre már rommá alakult. Nagyszerűsége nem is az építészeti részleteiben rejlik, hanem kivételes fekvésében, ugyanis egy vulkáni kettős sziklakúpon áll.
A Cseh Paradicsom változatosságát tovább fokozza az a 15-20 millió évvel ezelőtti vulkánosság, amely kúpokkal pettyezte tele a vidéket. Fő kőzete a basanit, amely a bazaltnak közeli rokona, és általában akkor keletkezik, ha a bazaltra jellemző nyugodtabb kiömlést Stromboli típúsú robbanános kitörések is kísérik. Itt is ez történt 17 millió évvel ezelőtt.
A kettős sziklakúp messziről is különleges látványt nyújt, és a várban járva is szokatlan nézőpontokat eredményez. Először a nyugati toronyba lépcsőzünk fel, hogy onnan tekintsünk körbe.
Jobb oldalt fenn az erdőben kivehető Hrubá Skala várkastélya, a következő célpontunk
A keleti torony felé nézve rájövünk, hogy abba nem lehet felmenni, de az alatta lévő teraszt azért meghódítjuk.
Negyedórás autózással érünk Hrubá Skála várkastélyához, amely az azonos nevű sziklavidék keleti szélén, három, hatvan méter magas, markáns sziklatoronyra épült. Eredeti, gótikus falait Valdštejni Hynek emelte 1353 körül. A 16. században reneszánsz, majd a 19. században neogótikus stílusban újult meg. Ma szállodaként és étteremként működik, de az udvar, a kilátóteraszok és a torony látogathatók.
Az első sziklán álló Szent József templom Jan Arnold káplánra, azon diákok támogatójára emlékezik, akik 1848 júniusában forradalmi misét mutattak be Prágában a Lópiacon, amellyel kezdetét vette a Pünkösdi vihar, a csehek "negyvennyolca" a népek tavaszán.
Hídon kelünk át a második sziklára, ahol a gazdasági épületek vannak, majd a harmadikra, magához a kastélyhoz.
A Hruboskalsko sziklavidék másik szélén Valdštejn vára fenségeskedik. Ha nem autóval, hanem egy nyolc kilométeres körsétával kelünk át hozzá, akkor hosszában végig is csodálhatjuk a kőerdőt. Odafelé a hegyek aljában kacskaringózó sárga jelzésen haladunk.
A Cseh Paradicsom legrégebbi várát 1260 körül építtette a Marvartic családból származó Hrušticei Jaroslav, a Valdštejn urak őse. Ez is három sziklára épült, hidakkal összekötve. A külsőn díszlő kaputornyhoz a cseh védőszentek barokk hídja vezet.
A második sziklán szűken szorong egymás mellett egy klasszicista ház, díszteremmel, társalgóval és kiállítással, valamint az 1700-as évek elején épült Nepomuki Szent János kápolna. Az egész várral kapcsolatban valami nagyon kicsit képzeljetek el.
A harmadik sziklán áll tulajdonképpeni védmű, az egykori apró fellegvár romja. Az ide vezető híd egy négyszögletes lakótorony-szerűség tetején vezet át, ez az Aehrenthal-terasz.
Ha a leírásom nem volt kellően érthető, akkor a 3D modell mindent megmagyaráz.
Visszafelé a tornyok tetején jövünk, több kilátópontot érintve.
Modellértékű fiatal házaspár ciggöli zsenge sarját, annak kötelező tartozékával egyetemben
A kirándulásokat szolid városnézéssel és gátlástalan fagylaltozással szeretnénk levezetni, és erre a közeli Turnov a legalkalmasabb. A Cseh Óriás-hegység déli kapujában fekvő kisváros a hegyek drágaköveire alapozva az ország ékszeriparának egyik központja.
A főtéren az 1526-ban épített kora reneszánsz városházát csodáljuk meg, illetve a Cseh Takarékbank 1906-os székházát.
A Ferencesek templomának különlegessége a farára emelt torony
Nem messze található a komor külsejű Szűz Mária születése templom, amely baljós robosztusságával akár a sötét középkort is idézhetné, de valójában 1825-53 között épült. Temetője a békesség és a művészetek zöld szigete.
A kempingbe visszatérve helyi búcsúestet csapunk, holnap irány Prága.
Itt jártunk:
Linkek:
