Ezeréves városok a mediterrán őserdőben
Via Francigena - 2. nap
táv: 19 km, szint: 580 m fel, 620 m le
Borongós időben indulok el Aulla középkori városának félszigetéről, az ott szendergő kapucinus kolostor kényelméből. Ma az Apuáni Alpok egy alacsonyabb vonulatán kell átkelnem a Négyút-nyeregnél (Quattro Strade). Igazi hegyi szakasz várható, sok erdővel, ormokon parádézó ősrégi városkákkal és esővel.
A folyó hídján átkelve egyből neki kell vágni a kaptatónak. Fújtatok, mint egy gőzhajó, és nem is fotózom. Minek, hiszen pont olyan mint a Naszály Vác felől. Fél óra múltán már fenn is vagyok a hegyekben.

Az első meredély után lankásabb ösvények következnek

Jócskán a völgy fölé jutottam

Az erdős hegytetőn Burcione vára már 600 éve romként áll!


...




Pontremolit elhagyva, az Santissima Annunziata kolostornál az épület alatt kell hosszan átbújni 









































































Loderhof falucskából kell felcsoszogni a fenyvessel benőtt hegylábi törmeléklejtőn a Hohe Wandot övező sziklafalrendszer aljába. Itt egyből a szemünkbe tűnik a Hanselsteig különlegessége, a hatalmas barlangodú. 






A Magisztrálét illetően, általában valami egységes útminőség képzete él a fejünkben, ám az 58 km hosszú valóság ennél jóval szerteágazóbb. 










A Villacher Alpenstrasse közvetlenül a városból indulva, a 





















A légvonalban 8 km-es távolság miatt érdemesnek tűnt teleobjektívvel is ráközelíteni a csúcsra, hogy kivehessük a hegymászók innen nézve egykedvűnek tűnő baktatását a havon. No meg reméltük, hogy pár nap múlva mi is ott leszünk közöttük. És ha akkor épp nem lesz ilyen szerencsénk ...




