2019. jan 03.

Sajtváros és a #metoo jelenség középkori esetei

írta: hegyIVÁNdorló

Szepesség és Magas-Tátra (5. nap)

Egy tátrai kirándulós nyaralás azzal varázsolható fenomenálisan tökéletessé, ha az egyik pihenőnapon felkeressük a környék középkori városait is.

Sajtvárosban kezdtünk, azaz Késmárkon (Kasemark), ahol az imádatom fő tárgya az artikuláris fatemplom. Találós kérdés: mely épületeket nevezik artikulárisnak?

amelyeknek nehéz kimondani a nevét, vagy
amelyeknek az építését egy 1681. évi törvénycikk (azaz artikulus) engedélyezte a reformáció híveinek - az addigi teljes tiltás helyett.

Segítség a helyes válaszhoz: a Szentháromság-templomot (Kostol sv. Trojice) 1687-ben kezdék építeni a protestánsok. A jóságos állam csak a faanyag használatát engedte meg nekik, de nem ám azért, hogy kibabráljon a kissebbségi vallásgyakorlókkal, ó dehogy! A vasszögek alkalmazását például azért tiltották, nehogy valamelyik lutheránus csúnyán megszúrja magát ügyetlenségében.

Az amszterdami Noorderkerk templom kereszt alakú alaprajzát utánozták le, és állítólag svéd tengerészek is besegítettek az építésnél, de a történészek szerint ez komplett hülyeség (csak ők ezt más szavakkal mondják). A legendának amúgy az lehetett a magva, hogy az épületnek belülről hanyattesett hajó formája van, és kerek ablakai is.

De az valóban igaz, hogy az építést a skandináv protestánsok is pénzelték, mégpedig a svéd és a dán király adakozási felhívására.

A templombelső mindent felülmúl! Mindent, amit eddig a díszletekről gondoltál, mert bizony van egy ideiglenesség jellege az enteriőrnek, hiába több mint 300 éves. A méretéről annyit, hogy 1500 hívőt képes befogadni.

Négy tiszafa oszlop hordozza az egész központi tetőszerkezet, és a karzatok súlyát, döbbenetes. Te mennyire merted volna ily merészen karcsú csigamenetesre faragni őket, ha tudod, hogy a tiszafa, ezt a fatörzsnyi méretet csak több száz év alatt éri el? (Szóval, nehéz újat hozatni a tüzép-telepről, ha elcseszted).

A sekrestye fala egyébként egy néhai fogadó egyetlen megmaradt darabja. Anno ugyanis, a templom egybeépült a már száz éve álló kocsmával. De kár, hogy csak a későbbi maradt meg! (Építészeti szempontból sajnálom csak, nyilván).

A város másik fő nevezetessége a Thököly-vár. Ennek - furcsa módon - csupán egy szerény erődítés volt a kora-középkori előzménye, mert a kiváltságos szász polgárok nem akartak társbérletbe keveredni valamiféle komolyabb várúrral. Úgy tűnik, hogy a gazdasági-politikai érveiket és erejüket hatásosabbnak tartották a kőfalaknál; és azok valóban erősebbnek is bizonyultak századokon át.

Ám a huszitákat hidegen hagyta a józan, civil megfontolás, és feldúlták az alig védhető várost. Az őket kiűző Szapolyai Jánost pedig jutalmul a város hűbérurává tette Mátyás-király. A friss úr 1463-ban hipp-hopp neki is ugrott egy vadonatúj vár gótikus stílusú kivitelezésének, a Szent Erzsébet apácazárda romjain. A derék polgároknak tehát nem kisebb személyiség lett a várura, mint az egész Szepesség ura. Ha már úr, legyen kövér!

A vár 1572-ben a Thököly család birtokába került, akik 52 éven át végezték azt a reneszánsz átalakítást, amelynek az eredményét ma is láthatjuk.

A vár legpikánsabb meséje a tatárjárás idejére datálódik. A barbár horda közeledtének a hírére nem csak a kolostor összes apácája vette fel a nyúlcipőt, hanem a határőrként funkcionáló lengyel katonák is. Ám a két összetartó közösség elöljáróit keményebb anyagból gyúrták, mert ők ottmaradtak kétmagukban a klastrom illetve a kaszárnya őrizetére.

Ti vajon mit tennétek ha kerget a tatár? Nos, a lengyel kapitány egy merész, de élvezetes tervet eszelt ki. Azt javasolta az apáca-főnöknőnek, hogy menjenek fel a Szent Mihály-templom tornyának tetejére, és ott majd beavatja őt a korszakos ötletébe.

A vérszomjas mongolok eközben elözönlötték a templom környékét, és kisvártatva premier plánban nézhették, ahogy egy leigázott katona, szinte színpadiasan túljátszott, széles mozdulatokkal teljesíti be a természet legősibb ösztönét - egy még leigázottabb apácán.

Mert ez volt bizony az életmentő idea, a publikus szerelmeskedés. ("Óriási terv, mit mondjak" , gondolhatta magában az apáca, "jellemző") És hihetetlen, de a lovas-pornómozi ötlete bevált! A vad népség harsányan végigröhögte az aktust, majd békésen elvonult kolostort fosztogatni.

Azt már sohasem fogjuk megtudni, hogy a hölgy végeredményben hálás volt-e mindezért, vagy pedig ő a #metoo mozgalom (szlovákul: ja tiež) egyik korai hivatkozási pontja; de mindenesetre ezek után sutba dobta a fityulát és három fia született.

A várban remek múzeum várja a kultúraddiktívokat:

Veterán járművek és tűzoltó berendezések
Céhek és mesterségek
Várostörténet
Fegyverkiállítás
Az 1510-ben alapított lőegylet tárlata
A Thököly család bemutatása
Dr. Alexander Béla élete, aki a röntgendiagnosztika felvidéki atyja volt 1882-től
Lasky Beáta börtöntornya (a vár úrnője 1565-ben elfelejtette előre leegyeztetni a férjével, hogy elugrik pár napra kirándulni a Tátrába, néhány fess nemessel. De az ura megbocsájtott. Hat év magánzárka legalábbis annak számított akkoriban)
Késmárk a 19. században
Történelmi portrék a szepesi festők ecsetje nyomán
Barokk várkápolna
Késmárk és a Magas-Tátra viszonya

Ez a sokféleség képes felőrölni talán még a legedzettebb utazók elszántságát is, de mi a lendületünkből mit sem veszítve suhantunk át a középkori Lőcsére.

A Szent Jakab-templom építése 1245-ben kezdődött, de a projekt száz éve alatt az építési engedély többször is lejárhatott, mert ugyan román stílusban kezdték, ám gótikusként fejezték be. (A felcsúti kisvasút utolsó, Kisvárda-Moszkva szakasza is biztosan már mágnesvasútként fog megépülni).

A 18,62 méteres főoltár a világ legmagasabb, fából készült gótikus áldozóhelye. 1502-ben faragta meg a titokzatos „Lőcsei” Pál mester, akinek az életéről nagyon hézagosak az ismereteink, ám a művei összetéveszthetetlenek bárki máséval. Egyik fő védjegye az általa kifejlesztett gyönyörű női arc, amely simán megállná a helyét bármelyik mai kozmetikai plakátkampányban.

Az én személyes kedvencem itt az Utolsó vacsora, amelyen tényleg olyan hétköznapi fickók falatoznak jóízűen, amilyenek az apostolok valójában voltak. De a legfrappánsabb az, hogy normálisan körbeülik az asztalt, ellentétben a teljes reneszánsz művészeti kánonnal. (Ismeritek a viccet, amikor Júdás asztalt rezervál az utolsó vacsorához: "Huszonhat főre? Hiszen maguk csak tizenhárman vannak" "Igen, de ezek a hóbortosak mind egy oldalra ülnek!).

A templom művészi értéke szinte felfoghatatlan, hiszen az összesen tizennyolc különböző fa oltár mellett még rengeteg ősi freskót is rejt. Szent Dorottya legendája például húsz különálló festményen elevenedik meg.

Szent Dorottya a vadregényes Kappadókia legragyogóbb szépségű keresztény leánya volt, aki 311-ben nem viszonozta a helyi uralkodó undorító közeledését. Az önfényező Apricius prefektus egyedül Jézust hibáztatta ezért (arra mégsem gondolhatott, hogy ő maga egy visszataszító alak, végtére is, abszolút saját jogon).

Első remek ötlete (mármint a rutinszerű kínvallatás után) az volt, hogy összezárta Dorottyát néhány vérmes örömlánnyal - tök komolyan azt gondolva, hogy majd azok fogják nimfomán vadmacskává változtatni.

Sajnos túl ismerős nekünk ez a legalja, macsó logika, de hát mit is várhatnánk egy suttyó, kappadók polgármestertől. Mit tippeltek, eltántorította Dorottyát a leszbishow a hitétől? Nyertetek! Naná, hogy nem!

A szexista elöljáró erre olvadt ónban fürösztötte őt, ám Dorottya fittyet hányt erre, mintha a sárkányok gyermeke lenne. A karitatív angyaloknak köszönhetően a kilenc napos éheztetést is átvészelte a börtönben.

Apriciusnál ekkor már elszakadt a cérna, és nem bajlódott tovább a lánnyal. Parancsba adta, hogy lökjék keresztül egy komondoron, majd fejezzék le.

A vesztőhelyre tartva így szólt a leány: „Jézus Krisztust kívánom látni, aki az Atya jobbján ül a mennyországban, ahol sosincs tél, és ahol a gyönyörűségek kertjében rózsát és almát fogok szedni.” Mit tesz isten, ezt pont meghallotta egy ifjú ügyvéd, aki remek ötletnek tartotta, ha szívózik még egy kicsit a halálraítélttel. Szóval ez a Teofil, ez képes volt benyögni, hogy: „Akkor kislány, majd küldjél ezt-azt”.

De bizony, pár nap múlva, a havas kappadók tél közepén, egy kisfiúnak álcázott angyal meghozta Teofilnak a gyümölcsöket és virágokat. Aki erre megtért, s így módja volt később neki is vértanúhalált halni. Minden jó, ha jó a vége.

Szóval így vált Dorottya a kertészek védőszentjévé, bár a történészek szerint valójában sosem élt.

A szomszédos Városháza a csodamesepalota küllemét a 15. századi gótika, az 1615-ös reneszánsz átépítés és a 19. századi Schulek Frigyes féle munkálatok páratlan egyvelegének köszönheti.

Az épületben a Szepesség Múzeum történeti és népművészeti tárlatát mazsolázhatjuk végig. Utána mindenképpen jár egy fagyizás a gyerekeknek, végtére is nyaralunk, és az idő ragyogóan verőfényes.

Pullóver és kabát a srácokon? Júniusban? Talán elmeháborodottak a szüleik? Igen, azok, de attól még képesek ésszerűen öltöztetni az utódokat. Egyszerűen az a helyzet, hogy a Tátra előterében, nyár elején még simán csak tíz fok van. Délben a napon.

A főtéren még a reneszánsz Thurzó-ház érdemel kiemelt figyelmet.

A ausztriai eredetű kereskedőcsalád karrierje 1490-ben fordult fényűzővé, amikor hirtelen profilt váltva megvásárolták Hunyadi János felvidéki fémbányáit, és rokoságba léptek a Fuggerekkel. (Ilyen okos húzás még Zuckerbergtől sem telne). Hoppá, hát nem pont akkoriban kezdett elharapózni - mondhatni robbanásszerűen - az ágyúöntés szokása?

A család irtózatosan megtollasodott, és a királyok rendszeres hitelezőjévé vált. A csődbement uralkodóktól pedig újabb bányákat és városokat kapott.

“ Mennyi sikerrel működtek a Thurzók a bányászat körűl a Fugger családdal együtt, és mily haszonleső, és mennyi csalást követtek el a kűlföldön űzött rézkereskedéssel, nem ide tartozik elmondani" írja róluk Nagy Iván 1857-ben.

A ház sgraffito díszítését 1904-ben a budapesti Iparművészeti Iskola tanulói készítették Gróh István vezetésével.

Íme egy korabeli képeslap a kiválóan komplettírozott felújításról.

Egyetlen történettel maradtam adós, a lőcsei fehér asszonyéval. Jókai Mór 416 oldalt szentelt a hölgy hányattatott sorsának, de én nem török ennyire nagyívű babérokra, csupán címszavakba szedve szaladnék végig a sztorin.

1680 körül megszületett a kuruc érzelmű Géczy család kis Juliannája.
Valamivel később feleségül ment a császárhű Korponay Jánoshoz.
Na, erre pont kitört a Rákóczi-szabadságharc. Gézcy Uram egyből fegyverbe állt a fejedelem oldalán, de a férjecske csak ímmel-ámmal, „enyhe” családi nyomásra. (Az após megostromolta a vej Csábrági-várát.)
Julianna amúgy sosem tervezte a Lőcsére költözést, csupán a mégiscsak kuruccá lett férje hadtestével került oda.
Igyekezett azért a legtöbbet kihozni a muszájból, beleszeretett hát Andrássy István várkapitányba.
A lőcsei védősereg, a háromhavi téli ostromtól 1710 elejére gyötrően alulmotivált lett. Szerették volna feladni a várat, de nem ismerték pontosan az ilyenkor szokásos ügyintézés folyamatát.
De jól jönne valaki közvetítőnek, sóhajtották. Esetleg egy svéd diplomata, vagy bárki, aki jóban van az ostromló Löffelholz tábornok feleségével. Mint például Julianna?
Így, a szegény asszony sorsát egyre jobban magába szippantotta a történelem örvénye. Barátnőjével lelevelezte a vár átadásának mikéntjét. Azután, valamiért mindenki őt kiáltotta ki árulónak, pedig ő csak egy kontakt volt Löffelholz és Andrássy között.
A szabadságharc bukása után Julianna a bécsi udvar nyakára járt, hogy a visszaszerezze a család földjeit. Közben tök jóban lett pár császári főnemessel, ahogy az lenni szokott az ilyen lobbizás során.
Ám hamarosan ismét olyasmi történt vele, amire egyáltalán nem vágyott. A bujdosó kuruc nemesek mindenféle leveleket hagytak egymásnak Juliannánál, és lássatok csudát, az összes ilyen irományban holmi felkelésről, meg felségárulásról volt szó.
Arra jutott, hogy talán majd nem zaklatják tovább ezekkel a fárasztó összeesküvési ügyekkel, ha átadja a leveleket a császári főparancsnoknak, Pálffy Jánosnak.
De azután ez sem úgy jött össze - bár a bécsi titkosrendőrség már előre a térdét csapkodta örömében. 1712-ben ugyanis azt rebesgették, hogy Rákóczi hazatér és kegyelmet kap, ráadásul a Gézcy apuka háza volt az egyik kuruc gyülekezőhely.
Főhetett a feje szegény Juliannának, hogy akkor most kik ne öljék meg őt előbb. Végül kilopta a szeretője párnája alól a lőcsei vár kulcsát, és álruhában iszkolt Pozsonyig. Ott átadta az összeesküvők névsorát Pállfynak, de a leveleket nem. (Hoztam is ajándékot, meg nem is, trallala!). Ezzel a húzással tényleg nyert egy kis időt.
Épp csak annyit, hogy szálláshelyéről egy kocsmába szökjön, onnan meg a városon kívülre, ahol végül elkapták.
Kétéves perének eredményeképpen Juliannát a győri piacon fejezték le.
Lőcse városa 2013-ban újravizsgálta a vádpontokat és a hősnő leszármazottjának, Korponay Zoltánnak átadta az ítéletet visszavonó dokumentumot.

Hazafelé tartva a kempingünkbe már csak a magyar gótika leglenyűgözőbb templomát kerestük fel Csütörtökhelyen (Spišský Štvrtok).

A városka a tatárjáráskor elpusztult Szentlászló falu romjain keletkezett. A 13. századi templomának oldalába Szapolyai István építtetett egy fantasztikus, emeletes elrendezésű gótikus kápolnát 1473-ban. Erre tényleg nincsenek szavak, de képek annál inkább. Sokan egyenesen a párizsi Sainte-Chapelle-hez hasonlítják.