Tegnap Alsó-Ausztria tartomány Waldviertel régiójának keleti részét jártuk be, mára a nyugati végek maradnak. Az NÖ-Card turistakártyával ingyenes látnivalók terjedelmes számát az alábbiakra sikerült redukálnunk:

• a Schnaps-Glas-Museum pálinkáspohár gyűjteménye
• vidrák és akváriumok az UnterWasserReich tudományos-természeti parkban
• Waldviertel Művészeti Múzeuma
• Weitra kastélya
• üvegmetszés saját kezűleg a Kristallium manufaktúrában
• Alpakafarm
• a Sonnenwelt fenntarthatósági élményközpontja
• a Rosenau-kastély a szabadkőművesek múzeumával
• Schloss Waldreichs ragadozómadár telepe
• a Kamm-völgyének ősi várai

Magunk sem hisszük, hogy mindez belefér napnyugtáig, hiszen ennyi élmény egy mégoly érdeklődő család számára sem befogadható; a legedzettebb utazó agyát is péppé zsibbasztja délutánra. Amellett a nyitvatartások egy része is meglehetősen hektikus, és arról sincs fogalmunk, hogy az egyes helyek mennyi időt igényelnek. De vágjunk bele, aztán majd alakul.

A Schnaps-Glas-Museum Echsenbach falucskájának egy szép, régi épületében kapott helyet. Alapítója Harald Rath, a híres bécsi Lobmeyr üvegáru vállalkozás egykori dolgozója maga kalauzol minket.

Az 1300 darabra rúgó pohárgyűjteményének számos példányáról szolgál érdekes történetekkel. Utána átballagunk a moziterembe, ahol a fal mentén körben egy idős hölgy 1500 darabos kollekciója tekinthető meg, amelyet nemrégiben hagyományozott vendéglátónkra, aki keserédes mosollyal újságolja el, hogy csak a vitrinekre 15.000 eurót kellett költenie. Éppen ezért vissza is utasította a legfrissebb megkeresést, amennyiben egy német bácsi adta volna át az ő 2000 pohárkáját. Hiába, ha egy üzlet egyszer beindul...

Ezt követően leülünk megnézni négy hangulatos rövidfilmet a környék különféle üvegműhelyeiről. Le is vonjuk a tanulságot, hogy a terület valóságos paradicsoma ennek a kisipari ágazatnak. Búcsúzásképpen megisszuk a kilépőt, miszerint az alagsori főzdében Waldviertel legfinomabb pálinkáiból részesülünk kóstolóban. Tipp is jár az áldomás mellé: ne legyünk restek bekukkantani a szomszédos templomba, mert olyan látványban lesz részünk, amely legyen meglepetés. Nosza.

A fotó nem trükkfelvétel, ez itt a világ egyetlen olyan kéthajós temploma, amelyben a hajók derékszöget zárnak be. Pálinkát kínáló emberre hallgatni tehát arany.

Az iparművészetről és a bizarr építészetről a cseh határ közelében lévő Lápvidék - azaz Hochmoor - natúrpark központjában lévő UnterWasserReich épületébe toppanva váltunk át az ökológiára. 

Odabent plüss planktonok fogadnak bennünket, majd hosszasan szemléljük az akváriumok lakóit.

A laborteremben elképesztően érdekes élőlényeket lehet mikroszkóp alatt szemlélni. Sajnos jártunk már több olyan átverőshowban, ahol hasonló instrumentumokba leselkedett a gyereksereg, és csalódás lett a vége, mert élvezhető képet csak avatott optikusprofesszorok tudtak volna kicsalogatni a lencsék kaotikus halmazódásából. Nos, itt nem ez a helyzet, akár egy óvodás is könnyedén ráfókuszálhat a planktonok, vízipókok, ászkák és egyéb általunk nem azonosítható entitások lüktetésére. Az itteni cuccok tökéletes képet adnak, és a személyzet folyamatosan frissíti a tárgylemezen látható világot, így bárki tanúja lehet, ahogy az egyik amőba felzabálja a másikat. Az óvodások tapsikolnak, mi meg szinte ujjongunk. 

Kilépünk a kertbe, ahol a jópofa vidra éldegél.

Eredetileg a vidra Európa-szerte elterjedt állatka volt, de a múlt században szinte kiirtották a bundájáért, így most a védett emlősfajok közé tartozik. A vidra bőrének négyzetcentimétere körülbelül 50 000 szőrszálat tartalmaz, amelyek a bőr tulajdonosát tökéletesen megvédik a nedvességtől és a hidegtől - jó esetben eleve a tulajra nőve.

A kert Waldviertel különböző nedves biotópjainak a bemutatását tűzte zászlajára. A vízi parcellákon olyan jellegzetes növényekkel találkozunk, mint a tőzegmoha, napharmat, tavirózsa és fűfélék. A bejárható vízteraszok a tavak partjait és feliszapolódási zónáit mutatják be, a nyílt víztükörtől a láp kialakulásáig, fokozatosan. Hallatlanul érdekes. Emellett tutajok és vízi kalandpálya gondoskodnak a teljes kikapcsolódásról.

Az intézménytől 3 km-es tanösvény indul bele a mocsárba, melynek fénypontja az alábbi, fantasy stílusú kilátó.

Megjegyzem, hogy a Tüskeváron pallérozott elménk a mocsarat egy nyílt vízfelszínű tó roppant sekély, nádasos külvidékeként azonosítja, azonban az itt szokásos "magaslápot" egészen más tőzegből faragták. Ez hatalmas szivacsként emelkedik a környező talajvízszint fölé, és teljesen be van erdősülve. A földrajzkönyvek ugyan nem ezzel példálóznak, de én azt mondom, hogy a mordori Holtláp lehetett ilyen, mielőtt Szauron felégette az erdejét.

A mélyen érdeklődőknek pedig érdemes átruccanniuk a szomszédos városka, Heidenreichsteiner lápvilágába is. Mi most kihagyjuk, de egy filmet megnézhettek róla. (Az ottani vár is csodás).

A közeli Schrems városának művészeti múzeuma, a Kunstmuseum Waldviertel a festészet, szobrászat, építészet és formatervezés területén kínál néznivalót, főként a múzeumalapító Heide és Makis Warlamis kiterjedt életművére alapozva, de más osztrák és nemzetközi kortárs alkotókat is bemutatva.

A művek játékossága új lendületet adott eleve meglévő jókedvünknek, amely a kerti séta kellemes hangulatában sem csillapodott. Az építész-festő Makis Warlamis számos európai egyetemen tanított, és Friedensreich Hundertwasserrel együttműködve vezetett nyári akadémiát. Legkiemelkedőbb építészeti munkái között én a Hamburgi Koncertterem tervezésében való részvételét említeném.

Az épület koncepciója egészen egyedi és elképesztő. Szó szerint és képletesen is arra az 1875-ös kikötői raktárépületetre alapoz, amelyet 1963-ban építettek át mai formájára, ám azután már nem sokáig használtak a tea-kávé-kakaó és dohányáru tárolására.

A tervezést követően 2007-ben indult az építkezés. Az egykori raktárban hat szint teremgarázs és két gépészeti emelet kapott helyet. Az művészet szentélye pedig valóságosan az égbe került. Az összesen 18 emeletes "kristálytömbben' az impozáns aula és nagyterem mellett kamaratermek, oktatótermek és étterem találhatók, valamint egy 244 szobás szálloda és 45 luxusapartman. Nehéz ezt felülmúlni. Volt is társadalmi vita a költségeiről. A hamburgiak nem tudhatták, hogy nálunk ez a pénz alig két stadionra volna elég.

foto: elbphilharmonie

Schrems-et elhagyva Weitra városkáját érintjük. Mivel ebben a nyaralásban már számos kastélyt láttunk, az ittenit most - óránkra pillantva - fájó szívvel feláldozzuk a másféle élmények oltárán. Ám a képek alapján biztosan visszatérünk még.

foto: waldviertel tourismus

A kastély Németország egyik legrégebbi főnemesi családjának, a Fürstenberg hercegi háznak a tulajdona. A benne megtekinthető művészeti-, történelmi- és ipartörténeti kiállítás sörmúzeummal és a rokokó palotaszínházzal egészül ki.

A közeli Moorbad Harbach tanyavilágában falvak helyett csak bokorszerűen elszórt farmokat találunk, és az egyik ilyen ad otthont a Kristallium üvegmanufaktúrának, ahol reményeink szerint magunk is belekóstolhatunk az üvegcsiszolás művészetébe. Ám benéztük a nyitvatartást, és a hosszú déli szünet közepén csöppenünk ide, így csak kívülről pisloghatunk befelé.

Igen, eme kitérő helyett pont megnézhettük volna Weitra kastélyát, de kár ezen búslakodni, amikor várnak ránk a cuki alpakák.

Már ha nem csőstül jönne a baj. Ugyanis ott derül ki, hogy az Alpakahof Sonnseitn kedden teljességgel zárva tart. Ám a birtok előtt éppen füvet nyíró gazda szíve alpakavajból van, és minden messziről jött vándort beenged (8-10 ügyetlen látogatóaspiráns is lézeng még itt rajtunk kívül). Mindössze a nyitvatartás idején járó szakvezetésről kell most lemondanunk.

Innen csak lámaugrásnyira van Großschönau, ahol a Sonnenwelt élményközpontban mélyítjük tovább természettudományos felkészültségünket.

Az energetikai kutatási intézmény küldetése a természettel való harmóniában történő építkezés, lakhatás és életvitel eszméjének terjesztése. Ezt szolgálja a környezet és energia témakörében megnyitott kiállításuk, amely tizenkét "időzónára" oszlik:

1. A Nap és a Föld a csillagunk, a légkör és a föld kölcsönhatásáról szól.
2. A Fészekrakás zóna az emberiség eredetét kutatja, amikor az eleink még nomádok voltak.
3. A Letelepedés zóna témája a jégkorszak elmúlása, amely arra késztette az embereket, hogy állandó lakóhelyet keressenek.
4. A Piramisok királysága az ókori egyiptomiak piramisairól, obeliszkjeiről, a Nílus sajátosságairól, felfedezéseikről és találmányaikról szól.
5. A Vendégek az ókori Rómában zónában betekintést nyerhetünk a rómaiak életébe. Egy pedáldaruval kipróbálhatjuk, hogyan szállították az anyagokat fosszilis tüzelőanyagok használata nélkül.
6. A Kézműves zóna az 1700 körüli időszakról és a korabeli különféle szakmákról szól.
7. A Ház és udvar a vidéki élettel foglalkozik.
8. A Gázlámpás szalon zóna témája a cselédek és urak életének különbségei 1900 körül.
9. Az Építkezés a 1960-as és 70-es évek élénk családiház építési rohamát mutatja. Mottója: korlátlan növekedés vagy könyörtelen pazarlás?
10. A Növekedés határai zóna fő témája az 1970-es évek energiaválsága.
11. A Mindent a passzívházról zóna a tökéletes takarékosság megoldásaival foglalkozik.
12. A Jövő a nappal zónában különféle elképzelésekkel találkozhatunk a megnyíló lehetőségeinkről.

A 21. század zöldmozgalma után most látogassuk meg a 18. század emblematikus civil szervezetének fészkét; egy szabadkőműves páholyt, amelynek a Rosenau-kastély ad otthont.

A rózsakertekkel és parkkal körülvett barokk épület sokáig őrizte titkát. Birtokosa, gróf Schallenberg  Mária Terézia udvarában került kapcsolatba a szabadkőműveséggel, és 1736-1748 között alakította ki kastélyában a szabadkőműves páholy működésének rituális helyiségeit. 1871-től a híres Humanitas páholy tartotta itt összejöveteleit.

Viszont Schallenberg 1800-as halála után az új, laikus tulajdonosok mit sem sejtettek a kastély fontosságáról, pláne hogy a szabadkőművesek időben kiköltöztek, a szimbólumokat pedig gondosan eltüntették, elvakolták, átfestették. 170 év elteltével azután az elhagyatott Rosenau-kastély Alsó-Ausztria államra szállt, amely nekilátott a felújításnak. 1972-ben azután hatalmas meglepetésben volt részük, amikor feltárták az egykori helyiségeket, és megtalálták a páholy szimbólumait. A többrétegű felülfestés alatt gyönyörű freskók bukkannak fel, melyek allegorikus ábrázolásai a 18. század humanista eszméinek hatalmas univerzumát tárták fel.

A múlt - amelyről a szabadkőművesek az irataikból valószínűleg mindvégig tudtak - fényre derült, s ha már így alakult, akkor a Humanitas páholy megegyezetett az állammal, hogy berendezi és működteti az Osztrák Szabadkőműves Múzeumot. Lássuk tehát.

Ám ez nem csupán múzeum. A páholyházat a szabadkőművesek jelenleg is használják rituális összejöveteleikre, és mint ilyet, a kontinentális Európában a legrégebbinek ismerik el. Én eddig úgy tudtam, hogy ezekbe a helyiségekbe kívülállónak szigorúan tilos a belépés, ezért izgatottan várom, vajon kivételt tesznek-e itt, a múzeum kedvéért. Hát nem. A kiállítás főként folyosói vitrinekbe helyezett tárgyakból és dokumentumokból áll, és a titkos üregeknek a közelébe sem szagolhatunk. Csalódtam is volna a misztikus mesterekben, ha úgy lenne.

Érdekes magyar vonatkozása is van a témának. Kezdetben vala, hogy I. Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje 1731-ben Hágában csatlakozott a szabadkőművesekhez, és 1742-ben az ő részvételével alakult meg A három kánonhoz nevű első bécsi páholy. Fia, II. József is kapcsolatban állt a mozgalommal. A francia forradalom és a magyar jakobinus összeesküvés eseményei azonban annyira megrémítették az uralkodó köröket, hogy I. Ferenc 1795-ben betiltotta és üldözte a szabadkőművességet, amely hozzáállás Ferenc József császár ideje alatt, egészen 1918-ig sem változott. Viszont! Az 1867-es kiegyezés azt a furcsa jogállást eredményezte, hogy a kettős monarchia alaptörvényéből levezethetővé vált a tiltás semmissége a magyar területeken.

Így, az akkor már 74 éve illegalitásban ténykedő osztrák szabadkőművesek felkeresték a Zur Verbrüderung ödenburgi (soproni) páholyt, és feltalálták a „határpáholyok” újdonsült rendszerét. Ez alapján aztán a bécsi szabadkőművesek 1871-ben a magyar területen fekvő Neudörflben (Lajtaszentmiklóson) hozták létre az első, Humanitas nevű páholyukat , majd még másik tizenötöt. Ezzel hazánk adta meg nekik azt a "menekültsátuszt", amellyel a tiltás hátralévő 47 évét kibekkelték valahogy.

Mára kiheverték a 123 éves üldöztetést, és 4500 szabadkőműves testvér tevékenykedik Ausztriában. Az újjáalakulás százéves évfordulóját 2018-ban ünnepelték a bécsi Hofburg birodalmi báltermében.

foto: freimauer wiki

Bár hazánkban a mozgalomnak kifejezetten rossz a sajtója és hivatalos megítélése, a nemzetközi körkép egészen mást mutat. Az európai uralkodócsaládok számos tagja tartozott és tartozik közéjük. A svéd királyi háznak például egyáltalán nem derogál, hogy a páholytagság a mai napig apáról fiúra száll, nálunk pedig az Esterházy grófok és hercegek közül képviseltették számosan magukat.

Annyira nem is ciki szabadkőművesnek lenni, ha megnézünk néhány tagot a társadalom különböző szegmenseiből:

Zeneművészet: Mozart, Beethoven, Berlioz, Händel, Haydn, Mendelsohn, Paganini, Puccini, Schubert, Verdi,

Irodalom: Balzac, Byron, Goethe, Kipling, Puskin, Shelley, Stendhal, Swift, Tolsztoj, Twain, Voltaire, Wells, Wilde, Zola,

Tudomány: Darwin, Brehm, Einstein, Mengyelejev, 

Technika: Colt, Citroën, Edison, Ford

Közélet: Garibaldi, Churchill, Baden-Powell a cserkészet megalapítója és William Booth az üdvhadsereg atyja, az USA alapítói, arisztokraták és politikusok sokasága, rengeteg színész és űrhajós.

És pár hazai példa vegyesen: Ady Endre, Bem József, Benedek Elek, Bánki Donát, Benczúr Gyula, Csokonai Vitéz Mihály, Hajós Alfréd, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kazinczy Ferenc, Klapka György, Kossuth Lajos, Kosztolányi Dezső, Kőrösi Csoma Sándor, Liszt Ferenc, Móra Ferenc, Szent-Györgyi Albert, Tamási Áron, Wekerle Sándor

A wikipédián olvasható egy hosszú lista Magyar szabadkőművesek címen, de ez persze csak a közismert embereket tartalmazza, és a ma élő személyek közül nyilvánvalóan senkit. 

A páholyok nyilvánosan ismert tevékenysége a jótékonykodásra irányul. Sok egyéb mellet Jean Henri Dunant svájci üzletember alapította meg a Nemzetközi Vöröskeresztet 1863-ban, avagy a magyar szabadkőművesség pártfogolta a Vakok- és Süketek Intézetét és kórházat működtetett a háború idején. 

A titkaik mögött viszont sokan sejtenek nemzetközi összeesküvést, amely a világ, avagy egyes népek, avagy egyes társadalmi csoportok tönkretételére irányul. Ha ez igaz lenne, - amennyire én látom - ebben a műfajban csúnyán le vannak maradva a náluk sokkal közismertebb, és egyáltalán nem titkos szereplők mögött.

A feljegyzett történelemből egyetlen dolog tudható róluk biztosan: küzdöttek az elnyomás minden fajtája ellen.

Mindezzel a tudással felvértezve indulunk tovább. Zwettl városkáján csak átautózunk és a már említett Hundertwasser főtéri szökőkútját a kocsi ablakán kipislogva csodáljuk meg csupán. Így is klassz.

Zwettl-től keletre a Kamp-folyó, többszöri felduzzasztása révén egészen elképesztő "fjordokat" és kanyonokat alkot, amint azt a lenti térkép is mutatja. Ezen keresztül térünk haza Krumauba.

A völgy dúskál a várakban és romokban. Csak néhányat emelnék ki belőlük, mint például Rappottenstein, a környék legerősebbje és Ottenstein a kistestvér.

foto: wikimedia

foto: wikipedia

Dobra romja egy valószerűtlenül keskeny félszigeten trónol.

foto: wikimedia

Ezeknél a váraknál már sem időnk, sem erőnk nincs megállni. Kivételt egyedül a Waldreichs-kastéllyal teszünk, amelynek Ragadozómadár központjáról tudjuk hogy mára már bezárt, de bekukkantunk, érdemes-e holnap visszajönni.

Tájékozódunk a nyitvatartásról, és a megnézendőkről: solymászmúzeum a várban, a madarak ketrecei és reptetési bemutató napjában kétszer.

25 féle madarat említenek a telepükön, közöttük olyan különlegességeket, mint a cordillera sas, urali bagoly, harris sólyom, kara kara, steller tengeri sas, szibériai rétisas. Illetve egy képet is mellékelnek a bölcsődéből.

Mi már csak a Krumau kempingig akarunk elvergődni, ahol - ki hinné - szintén vár emelkedik.

Aki még ennél is jobban érdeklődik a várak iránt, annak a tegnapi napunkról szóló cikket ajánlom, melyben a Thaya-völgy erődítéseiről írok.

Itt jártunk:

Linkek: 

Schnaps-Glas-Museum

UnterWasserReich

Kunstmuseum Waldviertel

Weitra-kastély

Kristallium

Alpakahof Sonnseitn

Sonnenwelt

Rosenau-kastély

Schloss Waldreichs - Ragadozómadár központ