A vár, melyet Mátyás király inkább megvásárolt ostrom helyett
Liptó és Árva (3. nap)
A tegnapi túraprogramok utáni lazuláshoz nagy családi egyetértésben válogattuk össze a mai nap kultúrlátnivalóit. Nem volt nehéz dolgunk, hiszen a környék bővelkedik a legkülönbözőbb érdekességekben, úgy mint:
- kétszáz éves vaskohó
- Podbiel műemlékfalu
- Tvrdošín középkori fatemploma
- skanzen és gőzös-kisvasút a Beszkidekben
- Árva vára
- sétakocsikázás ósdi harcjárművekkel
A Františkova huta műszaki műemléke az oravicei kempingünktől az Árva-folyó völgyébe vezető út mellett állja az idő sarát. Az 1836-ban épült vaskohó az 1803-ban nyitott három vasércbánya nyersanyagát volt hivatott feldolgozni.
A nagyratörő, klasszicista stílusú csodaüzem a már működő kohó köré épült, illetve csak épülgetett. A munkálatokkal megbízott, beszédes nevű brit Newbuild mester álmai ugyanis nem álltak összhangban a létesítmény üzleti teljesítményével. Az itt előállított vas sajnos annyira törékeny volt, hogy jóformán csak selejtet gyártottak 1864-ig, amikor az üzem végleg bezárt. Addigra még mindig csak az itt látható falak álltak, tető sohasem került az épületre. Annyira kilátástalanul hagyták fel az ipart, hogy az utolsó vasérckupac még mindig ott díszeleg a susnyásban.
Ám a közelmúlt nosztalgikus lelkesedése új életet lehelt a festői romba, hiszen minden év augusztus első hétvégéjén itt kerül megrendezésre az Orava Alternative elnevezésű, helyiérdekű ingyenes rockfesztivál. Látogatásunkkor a színpadsátor már felépült, körülötte a meleg sörre felesküdött punkok szerény serege múlatja a kezdésig hátralévő napokat. Valószínűleg olvasták a "Pogózás 0-99 éves korig" című hiánypótló kézikönyvet, amely a felkészülés legbeváltabb módjának a tűző napon, bőrszerkóban teljesített ittas rohadást tartja, kúraszerűen, 3x16 órában.
Már mi is kezdjük beleélni magunkat az extázisba, úgyhogy annál is nagyobb váltás beilleszkednünk Podbiel falu autentikus hangulatába. A település gerendaházai Hollókőhöz hasonlóan a terület elzártsága és relatív szegénysége miatt maradtak meg eredeti állapotukban, a mai látogatók nagy örömére. A kulipintyók többsége ma már városi népek nyaralójaként prosperál, gyönyörűen rendben tartva.
Utunk az Árvai-víztározó felé vezet, és az erre fogékonyak számára érdemes megállni Tvrdošín-ban is, ahol a Mindenszentek fatemploma (Kostol Všetkých svätých), mint UNESCO világörökség bűvöli el az érzékeny lelkeket, különösen a faragott és festett enteriőrje révén.
A víztározót elhagyva lépünk be egy nagyon távoli és varázslatos világba, a Kárpátok legészakibb vidékére. Az Árvai-Beszkidek-hegység (Oravské Beskydy) elnevezése a ma már nem beszélt közép-alnémetből származik (a beshêt, beskēt jelentése vízválasztó.) A hosszan elnyúló hegylánc Lengyelország és Magyarország történelmi határa, benne Szlovákia leghidegebb völgyével Erdőtka (Oravská Lesná) falu mellett.
Utunk a hegység mélyébe kanyarog, úgy érezzük, hogy a világ végén járunk. Célunk Vychylovka faluja, ahol skanzent és kisvasútat remélünk.
A Kiszuca-Árva Erdei Vasút állomására lelve a gyerekek a csöppnyi gőzös kazánjában lobogó tűz hevességével veszik birtokukba a nyitott személykocsit. Az 1. világháború éveiben épült iparvágányok fénykorukban 110 km hosszan hálózták be a környező hegyeket.
A skanzen rögtön az első megállónál öleli körül a vasútvonalat, mi azonban először felmegyünk a lengyel határtól mókusugrásnyira fekvő Beszkid-hágó végállomásáig, ahová 7 km hosszan és 300 méter szintkülönbséget legyűrve kapaszkodik fel a masina. Ez a viszonylat legalább tíz utas megjelenése esetén indul, viszont a menetrendi időpontban csak mi öten kapaszkodtunk a pénztárbódé pultjába. Már éppen kialkudnánk, hogy tíz jegy fejében elvisznek minket, amikor befut egy másik csapat, így elhárul minden akadály.
A Kiszucai falumúzeum (Múzeum Kysuckej Dediny) 1974-ben alakult, hogy megmentse az épülőfélben lévő Nová Bystrica tározó vize által elönteni vágyott völgyekben fekvő Riečnica és Harvelka falvak legértékesebb népi építészeti emlékeit.
foto: kysuckemuzeum.sk
A lelkünket mélyen megnyugtató, és a mai zaklatott világot semmivé foszlató építészeti kirándulás után hazafelé kanyarodunk, az Árva várához vezető déli kitérő beiktatásával. A folyópartról megpillantott erődítés máris sokat ígér.
A meredélyre kapaszkodás előtt a fiúk gyöngéden lerogynak az út szélére penderített tutajra. Húsz euró ellenében ilyenekkel lehet Felsőlehotáról a vízi emberek szakértő szolgáltatását igénybe véve idecsorogni. Akkor itt uzsonnázunk.
A vár alapításáról nincs fellelhető forrás, de feltételezhető, hogy mint sok más magyar kőrakás, ez is közvetlenül az 1241-es tatárjárás után épült. Az 1500-as évek közepéig megszámlálhatatlan főúr birtokolta, jellemzően a legnagyobb magyar és lengyel családok. Onnantól - a kommunista államosításig - a birtok nagyjából folyamatosan a Thurzó család kezén volt, ám közben érdekes módon különböző Zichy, Pálffy és Esterházy grófok igazgatták felváltva.
foto: oravskemuzeum.sk
A bejárattól a fellegvárig húzódó udvarok és falak láncolata egészen ámulatba ejtő egyveleget alkot. A sziklaszirt teteje nyilvánvalóan bevehetetlen, ám a helykínálat roppant szűkös és kényelmetlen odafenn, úgyhogy a birtokosok a folyó felé eső hegynyúlványon terjeszkedtek a palotáikkal. Baj esetén meg nyilván sipirc volt a fenti aszkétalakba és a szikla kazamatáiba. A lenti fotón jól látszik, hogy az oldalról hosszú épületnek látszó fellegvár keresztben csupán egyetlen vastag fal.
foto: slovakia.travel
Az erőd védhetőségét tovább fokozta, hogy a negyedik kapu mögött egy tömör bástya belsejében haladó hosszú alagútkanyar vezet tovább (lenti rajzon 13-as számmal), amit ostrom esetén akár fel is tölthettek kövekkel. Itt aztán hiába törte be az ellenség a kapukat.
Parádés helyeken harapózunk felfelé. Némelyik benyílóban udvarhölgyek álldogálnak, az egyik teraszon pedig egy komplett, húsz perces lovagi komédiát is végig kell néznünk.
A vár leghíresebb története a Mátyás király ellen összeesküvő Váradi Péter kalocsai érsek raboskodása, akihez elfogásakor így szólt a király: “árva voltál, Péter, árva leszel és Árvában fogsz meghalni” (Arva fuisti Petre Arva eris et in Arva morieris). Valóban igaz, hogy Pétert árvagyerekként vette magához Hunyadi János, és a jópofa, humanista Mátyás meg jól tudta hol fáj legjobban a beszólogatás.
Végül nem így történt, mert 9 évnyi befalaztatás után Meskó Mihály várnagy Katalin leánya kibontatta az élő sírboltból és egy galíciai kolostorba szöktette. Mátyás erre természetesen a várnagy kínhalálát irányozta elő, de Katinka olyan szinten kidumálta magát, hogy a király a ló túloldalára vetődve nem csupán megbocsátott, hanem Árva várát Meskónak ajándékozta, a szép várkisasszonyt pedig Thurzó István vitézéhez adta feleségül. Bár a nász inkább a lány részéről lehetett ajándék. (Tegyük hozzá, hogy mai történészek szerint az érsek csak Mátyás halála után szabadult.)
Az említett lázadás vezetői egyébként Vitéz János és unokaöccse, Janus Pannonius voltak, akik a háborúk miatti adóemelés miatt besértődve szövetkeztek Mátyás trónfosztására. Az összeesküvők kirívóan hálátlanok voltak urukkal szemben, hiszen Vitéz Jánost, - aki Hunyadi János hadvezére, Mátyás király nevelője és Esztergom érseke volt - kancellárrá, kormányzóvá és főispánná tette, Janus Pannonius számára pedig kijárta a pápánál, hogy alig 25 évesen kinevezze őt Pécs püspökévé, noha hősünk erotikus versei miatt a pápa igencsak ódzkodott az ötlettől.
A puccs végrehajtására lengyel sereget hívtak, amelyhez Nyitrán csatlakoztak. Azonban amikor Mátyás ellenük indult, akkor a sereg csata nélkül elinalt. Vitéz János az elfogását követő házi őrizetben halt meg hamarosan, Janus Pannonius pedig Zágráb mellett, Itáliába tartó menekülése közben, mindössze 37 évesen, hogy aztán később egyetemként támadjon fel. Mátyás megbocsátott a szívének kedves, ám áruló halottnak, földi maradványait Pécsre hozatta és díszesen eltemette. Írásait pedig a Corvina könyvtárba emelte, emiatt ismerhetjük azokat.
Kalandos út vezet a fellegvárba, amelynek bevehetetlenségéről sokat elárul az, hogy amikor Mátyás király 1466-ban visszafoglalta Liptóújvárat, Rózsahegyet és Likavka várát Komorowski Péter lengyel gróftól, akkor Árva várát jobbnak látta ostrom helyett inkább megvásárolni 8000 forintért. A jól képzett várőrséget Mátyás zsoldjába fogadta, részben ők képezték az alakuló fekete sereg magját.
Immár azt is láthatjuk, hogy a fellegvár tényleg csak egyetlen hosszú helyiség odabent, ám az több szinten. A szép kiállítások nem újkeletűek, hiszen az egyik híres birtokigazgató, Zichy Ödön a Magyar Királyság egyik első vidéki múzeumát alapította meg itt 1868-ban.
Az alábbi éjszakai képet az egyik teremben kilógatva lelem, és jó ötletnek tűnik megörökíteni.
Sok kitűnő drónfelvétel található a várról az interneten, mint például ez a videó vagy ez itt:
A kempingünkbe hazavezető úton már csak egyetlen nem várt meglepetést fedezünk fel; a gyermekek nem csekély örömére.
Az út melett elszórtan heverő harcjárművek - amint kiderült - a Podbiel Tankodrom nevű vállalkozás kulcsfigurái. A kifüggesztett tábla alapján, a vélhetően kimagasló szerelői képességekkel bíró tulajdonos 12 euróért bárkinek lerázza a veséjét a környező dombok úttalan útjain és dagonyáiban. Ám mivel minimum 8 főtől rendelhető a menet, ezért (is) mi ezt most kihagyjuk, de azért ficánkolunk kicsit az ordas matuzsálemeken, amelyek itt rostkolnak üzemidőn kívül, azaz nagyjából folyamatosan, télen-nyáron.
A kempingben már csak a holdjárás szemlélése marad nekünk, az alattunk működő termálfürdő reflektorfényeitől övezve. Jó éjszakát!
Linkek:
