Kinyitnám én a szemem, de még nem lehet... Szemhéjaim sokat megélt redőit a hollandokkal töltött tegnapi búcsúeste emléke forrasztja meghitt egységbe. Pedig a sátoron kívül Pernitz kempingjének legvidámabb madarai csicseregnek. Aléltan is érzékelem a nap égbe emelkedését, ami ujjongó érzéssel tölt el a tegnapi gyászosan esős idő után. Az ujjongás jelen állapotomban abban manifesztálódik, hogy a másik oldalamra fordulok. A hirtelen jött eufória nélkül ezt sem tenném.

Viszont meghallom a másik sátorfülkéből a gyerekek motoszkálását, és az apai lelkiismeret kászálódásra késztet. A pazar gyepen elköltött kalácsos reggelit a nyaralás legvisszataszítóbb ,művelete követi;  táborunk csomagtartónyira való redukálása, megannyi keserves hajtogatás, sűrítés, rakosgatás és egyéb művelet útján. 

Hiszen Alsó-Ausztriából ma hazamegyünk a különleges adókedvezmények és közalapítványok csodálatos országába; mint Alice a nyúl üregébe. De közben még meglátogatjuk a valaha volt legcsászárhűbb család, az Esterházyak  öndicsőítő fellegvárát Burgenlandban.

A magyar határvidék jelentős kiszögellésén álló első erődítést az Imre király aragóniai mátkájával 1198-ban érkező Nagymartoni grófok építették. Eladdig talán nem is volt családnevük, hiszen a történelemírás csak mint Simon és Bertram grófokként emlékezik meg róluk. Egyébként nem jószántukból jöttek, hanem útban voltak otthon, mai szóhasználattal "felfelé buktatták őket", tehát egyfajta szelíd száműzetésként választhatták a spanyol anyaöl helyett a mi zord vidékünket. Nemcsak errefelé, hanem a Gerecsében is kaptak birtokokat. Bajót nevét például ők adták az otthoni szülővárosuk után, tehát igazából úgy kellene ejtenünk: Bahót.

A család harcosai a tatárjárás során nagy vitézséget tanúsítottak, főként az Esztergomi vár megvédésében, ezért különös becsben álltak IV. Béla udvarában, azonban veszteség is érte őket ebben az időben. Ugyanis a tatár pusztítás farvizén azonnal beevezett hozzánk egy jóízű hódításra mindenki, aki csak a környéken volt, osztrákok, stájerek, csehek. IV. Béla nagyságát éppen az mutatja, hogy 1242 tavaszán, épp amikor a mongolok távozóban voltak, már sikerrel védte meg a nyugatról támadott Pozsonyt. Változó hadiszerencsével, de a harcok még 50 éven keresztül folytak. Olyan lényeges mozzanatokkal, mint az utolsó Babenberg uralkodó megölése az 1246-os Lajtai csatában, amely révén a Habsburgok kerültek az osztrák trónra.

A háború során a Nagymartoni grófoknak eme első várát 1260-ban vesztette el IV. Béla országa, és csak 1291-ben került vissza, ám akkor is felemás módon. Az ekkor kötött Hainburgi béke ugyanis a visszaadott területek várainak lerombolásáról rendelkezett. Azonban a grófokat nem ejtették a fejükre. A diplomáciai bonyodalmakat elkerülve az ikerdomb másik huppliján kezdtek új vár építésébe, ebből nőtt ki a mai Fraknó.

A parkolóból hosszú kőhídon jutunk a főkapuhoz, amelyen át a külső udvarra jutunk, ahonnan egy árkádos alagút vezet a belső udvarra.

A vár neve a középfelnémet vohrte (félelem) szóból ered, amely az idők során az archaikus bloggerek nyelvi tehetségének és változatos betűkészletének függvényében így formálódott magyarrá : Faruhno - Frohno - Frahtno - Frathnaw - Frahthnow - Frakno, németté pedig így: Frathnode - Forthenstain - Forchtenstejn.  E névváltozatok mind az 1400-as évek irataiból származnak. 

A központi palotát megkerülve a túloldalon érünk a legbelső udvarra invitáló díszes bejárathoz.

A grófok címerével díszített Öregtorony 1317-ből származik. Innen nyílik a múzeum.

A Nagymartoni család férfi ága 1450 körül kihalt, és ezáltal a várra 170 évig a Habsburgok tenyereltek rá, akik zálogként tovább is passzolták azt Weißpriach és Hardegg grófjainak.

Esterházy Miklóshoz pedig a török időkben, a Királyi Magyarország feletti marakodás révén került. Az említett 150 év ugyanis a török elleni mellékes harcolgatásokon túl (mint például a 15 éves háború), főleg arról szólt, hogy az osztrák császároknak vagy az erdélyi fejedelmeknek sikerül-e megkaparintaniuk Észak-Magyarországot. A küzdelem változó sikerrel zajlott, a két territórium közötti határ állandóan ide-oda mozgott. Mint tudjuk, végül a Habsburgoké lett Magyarország, de ezt csak Erdély erős támaszának, a töröknek a kiűzésével sikerült elérniük.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem például teljesen elfoglalta a Királyi Magyarországot, és Bécset ostromolta. Királlyá is koronázták Besztercebányán, ám ügyesen ráérzett arra, hogy mivel az osztrákok csúnyán megverték cseh szövetségeseit, így teljes haderejükkel ellene tudnak fordulni, és azt jobb nem megvárni. Ezért 1621. december 31-én a nikolsburgi békében lemondott a királyi címről, ennek fejében viszont német-római birodalmi hercegi rangot kapott, és hét felső-tiszai vármegyét valamint Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségeket. Hozzá kell tenni, hogy II. Oszmán szultán is csak azzal a feltétellel támogatta a királyi trónon, ha ezzel lemond az erdélyi fejedelemségről, az meg pláne nem volt ínyére.

A Habsburgok sokat áldoztak tehát, többek között kártalanítaniuk kellett a felső-tiszai birtokaikat elvesztett császárhű magyar urakat. Ezért adták Fraknót 1622-ben Esterházy Miklósnak. Ő elkezdte a düledező vár hatalmas erődítménnyé való bővítését. Elkészült az alaposan megerősített bástyaöv, 1632-től a várkápolnán, 1642-tól pedig a kincstáron, illetve az új lakószárnyakon dolgoztak.

Az Esterházy család kiváló renoméval bír történelmi emlékezetünkben, noha bizonyos szempontból erre nem szolgáltak rá, hiszen ők voltak legmasszívabb labancok. Őket és a Tenkes Kapitányát nehéz egyszerre szeretni. Az 1600-as években a Bocskai-felkelésben, a Wesselényi-összeesküvésben és a Thököly-szabadságharcban is mindvégig az Habsburgok pártján álltak. Természetesen a Rákóczi-szabadságharc során is. A labanc pedig főként nem az osztrákokat jelentette, hanem a császárhű magyarokat. A kurucok viszont a török-kori erdélyi és hajdúsági függetlenségi csapatokból eredeztethetők, akik sokszor a törökökkel vállvetve aprították a császár erőit. Nem véletlen a törökére hajazó viseletük, fegyverzetük és harcmodorjuk.

A történelmi kitekintés után lépjünk be a múzeumba. Az állandó kiállítás jelentős részét a fegyvertár teszi ki. Ennek az az oka, hogy az 1700-as évek elején az Esterházy család reprezentatív lakhelye már az 1672-re elkészült Kismartoni-kastély volt, és Fraknó erőssége akkoriban nyerte el máig tartó funkcióit; mint kincstár, levéltár és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának biztonságos lerakata.

A barokk átépítések az 1770-es években történtek Ferdinand Mödlhammer hercegi építész vezetésével. A várkápolnát a soproni Storno Ferenc 1887-ben a historizmus ízlésének megfelelően restaurálta.

A főúri kincstár a védett alagsorban, külön belépővel látogatható. A elmúlt héten át tartó szorgalmas kastély- és palotalátogatásaink eredményeképpen a gyermekeink kifejezett kérése, hogy ezt most NE látogassuk meg. Ám némi ízelítő azért az alaptárlatra is jutott a parádés gyűjteményből.

 A  kihagyott remekműveket pedig az intézmény honlapján szereplő videón szemlélhetjük meg.

Távozás előtt még körülsétáljuk a külső várudvart.

A várral szemközti domboldalon a hüllőállatkert (Reptilenzoo) nyújt kedves örömöket. Az Alsó-Ausztria kártya (NÖ-card) birtokában ez is ingyenes. 

A lovag anolisz egy leguánféle, amely Kubában őshonos, de a kubai Homo sapienshez hasonlóan e fajnak is számos egyede áttelepült Floridába.

A zöld famászógyík az infralámpák sugaraiban mindenféle türkiz árnyalatokban pompázik. Kenya és Tanzánia erdeiben és tengerparti bozótosaiban él, de az erdőirtások miatt nagyon ritka fajnak számít, Nyelve élénkpiros, ám nekünk nem mutatta meg.

A zöld tüskés gyík Közép-Amerikában él.

Dagobert a kajmán hamiskás arckifejezéssel szemlél minket a medencéjéből.

A homloklebenyes baziliszkusz akár 75 cm hosszúra is megnő. A hüllők közül egyedül a baziliszkuszok képesek futni a víz felszínén.

A pókok lakótömbje egy beugróban lapul. Egyikük pókhálóval beszőtt odúja a legédesebb rémálmokat idézi.

A szabadtéri kifutókban leguánok és különböző teknőcök váltogatják egymást.

A végén fedezzük fel a legcukibb lényeket. Külön részleg van fenntartva ugyanis a bébik számára. Az egyik terráriumban például 8 óvodás páncélos gyík egy rakáson.

Búcsúzóul tekintsétek meg ezt a teljességre törekvő skorpiógyűjteményt. Kapitális példányok is találhatók benne. 

Kis szerencsével Magyarországon is találhatunk skorpiót. A Balkánról áttévedő mezei skorpiónak illetve az Erdélyből behurcolt kárpáti skorpiónak is van méreganyaga, de az emberre nézve teljesen gyenge, ártalmatlan. Ő itt az enyém, otthon. Gombostűn lakik szegény.

Linkek:

Fraknó vára

Hüllőállatkert